Mákos guba - gubarúdból

Nem is tudtam régebben, hogy van gubarúd, a gasztroblogokat olvasgatva találtam rá - lehet, hogy kapható errefelé is, de én tuti, átsiklottam fölötte. Az is igaz, hogy itt Szabolcsban nem mákos gubát eszünk, hanem bobájkát, úgyhogy kizárt, hogy korábban találkoztam ilyesmivel - a guba szóval csak felnőttként ismerkedtem meg.

Anyukám, nagymamám anno még vízzel öntötte le a karikára vágott kifliket, és zsírban pirította - emlékeim itt véget is érnek a mákos bobájkáról, sosem vonzott a konyha, a főzéstől libabőrzött a hátam egészen a közelmúltig, nyűgnek, felesleges dolognak éreztem. Az utóbbi pár évben viszont egyre vonzóbb, nemcsak az, hogy a családnak ízlik, hanem jó szórakozásnak élem meg - a hámozás, reszelés munkáját leszámítva -, imádom az ízeket, illatokat, a végeredmény alakulását, az esetenkénti kreativitást. Egyre jobban belerázódom a főzésbe, és egyre könnyebben is megy - már van saját kreálmányom is, egy-kettő (persze, nem a mákos guba).

Tehát a mákos gubát előző este a gubarúd legyártásával kezdem. A 10 rúdból egy-kettőt frissen megesznek a fiúk, a legalább 8 maradék rudat szikkasztom másnapig, a guba összeállításáig.
A karikára vágott rudakat/kifliket megöntözöm 8dl-1 l tejjel, amiben felolvasztok 5 dkg vajat és 8 dkg cukrot, + vaníliakivonatot/cukrot. Ezután egy jénaiba szedem a karikák egy részét, megszórom porcukros mákkal (15-20 dkg mák + 8-10 dkg porcukor), meglocsolom egy evőkanálnyi mézzel majd kevés citrommal, és jöhetnek sorba a rétegek. Ezután vagy beteszem a sütőbe kicsit átpirulni (15 perc alatt 180 fokon) vagy nem, attól függően, mennyire éhesek a fiúk. Általában nem :D

Legutóbb kipróbáltam szegfűszeggel, Balu kivételével mindenkinek ízlett, de így nem rendszeresítjük a dolgot. (Az első pár harapás nekem se jött be, de aztán egyre jobb lett.)

A mák élettani hatásáról pedig nemrégen keringett sok info a neten, miszerint szinte csodatévő. Szeretjük a mákos dolgokat, különösen apa, így elhisszük:

Szlovákiában több évvel ezelőtt egy egész temetőnyi sírt kellett
exhumálni, mert áthelyezték azt a falu túlsó oldalára. Mindenki
legnagyobb meglepetésére a csontok teljesen ép állapotban voltak,
olyannyira, hogy tudományos vizsgálatot indítottak az okok
felderítésére. Az eredmény egyszerre volt banális és megdöbbentő.
Kiderült, hogy a
helyi lakosság rendszeresen, heti 3-5 alkalommal fogyasztott étkezési
mákot különböző ételek formájában, mivel épp a máktermesztés volt a
falu egyik fő bevételi forrása. A további tudományos kutatások
kiderítették, hogy a mák olajának rendkívül magas foszfor tartalma
volt a "felelős" a kalcium hatékony felszívódásáért, és a csontokba
beépüléséért. A kutatások során létrehoztak két, egyenként 20-20 fős
csoportot, melynek tagjai előrehaladott csontritkulásban szenvedő nők
voltak. Az egyik csoport hagyományos kezelést  apott, míg a másik napi
1-1 = mokkáskanálnyi mákolajat szedett. Az eredmény mindenkit
meggyőzött! A mákolajjal "kezelt"  csoport valamennyi tagjának
csontozata normális értéket mutatott már 12-16  hónapos kezelést
követően. Tanácsom tehát: hetente 3-szor fogyasszon  mákos ételeket,
vagy rendszeresen alkalmazza a gyógynövény szaküzletekben  is kapható
mák-olajat. Vigyázat! Levegővel érintkezve gyorsan avasodik, ezért
mihamarabb zárja vissza a kupakot, és tegye hűtőbe! A  csontritkulás
megelőzésére vagy az állapot  javítására ugyancsak kedvező hatású a
gyógynövényboltokban kapható medvehagyma alkoholos kivonatának  tartós
szedése. (Bálint János)

Link: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/mak.html