Oldalak

Zalan

Lilypie Fifth Birthday tickers

Kristóf

Lilypie Kids Birthday tickers

Balázs

Lilypie Kids Birthday tickers

2015. március 3., kedd

Zalan beszel

Azt akartam irni, hogy dobbenetes dolog, de Zalan tenyleg beszel. A FB-nak hala nem irom, mert utalom, hogy minden hirt, videot, akarmit ezzel a szoval vezetnek be. Vagy: leesik az allad, ha ezt megnezed/elolvasod/lajkolod. Az ilyet pedig biztosan nem nezem meg, mert elegem van a hatasvadaszatbol, a kamu hirekbol, a kattintasszam novelesbol.

Szoval, Zalan beszel. Az ugy volt, hogy egy ideje mar dudolt magaban gyerekverseket, mert minden este elalvas elott nursery rhyme-okat nezunk, ez amolyan szertartas mar. Aztan 2 hete beszedterapiasok jartak nalunk, es ott nagyon erdekes dolgot tanultam. Nagyon egyszeru valami, es talan nem is ettol indult be a beszed, de talan igen, nem lehet veletlen, hogy aznap delutan kert eloszor teat Zalan. Igy: 'Teat. Kersz teat.'
A nagyon egyszeru dolog, hogy ha valamit szeretne, akkor varjuk meg, amig keri. Es a lenyeg: nem kell megvarni, hogy kimondja magat a szot, hanem barmilyen hangot kiad, azt jutalmazzuk. Hat itt csusztam en el eddig. A barmilyen hang nem volt eleg, mindenaron a teljes szot akartam kieroszakolni belole. Es azota mar nagyon sok mindent ker. Par nap mulva delutan kozolte, a sonkara mutatva: 'Time for sausage.' Na akkor azert nagyon leesett az allam. Es azota is hasznaljuk ezt itthon, es nagyon szereti (nyilvan a sulibol vette), time for bed, time for dress, time for bath, es rohogve engedelmeskedik.
Aztan a heten megegyszer leesett az allam, amikor az asszisztense elmeselte, hogy elolvasta - hangosan  - az elso konyvet. Persze, ez egy par mondatos, rajzos-szines konyvecske, de valahol nagyon vicces, hogy mig a tobbiek a betukkel kuszkodnek, o olvas. Angolul.
Szoval megvan mar a nagy passziv szokincs, ami fokozatosan valik aktivva, hat eleg nagy teljesitmeny, es en nagyon boldog vagyok, mar megint.
Az iras, az nehezen megy, de az asszisztense is IPadot hasznal vele, nahat azzal remekul boldogul.

Amugy ejszaka meg pelenkas, de egyre tobbszor fordul elo, hogy szaraz reggelre a pelus, ha nagyon sokaig alszik, akkor vannak balesetek.

Tetszik, hogy itt nem gorcsolnek ra a dolgokra, talan mar emlitettem egyszer-ketszer. Kerdeztem a logopedust, mennyire legyunk kovetkezetesek azzal, hogy ha ker valamit, meg kell varnunk a hangadast. Merthogy ez eleg nehez es faraszto, es ezen el is szoktunk csuszni, es feladjuk a probalkozast. A valasz: termeszetesen nem lehet es nem is kell megvarni, hogy mindig kerjen. Egyreszt ez fizikailag kivitelezhetetlen ket gyerek mellett, masreszt ez Zalannak is nagyon faraszto lenne, nem lehet elvarni a folyamatos koncentralast. Es ezzel a par szoval oriasi terhet vettek le a vallamrol. Mert nem kell kokemenyen betartani a szabalyt. En igy gondoltam, es nekem igy is tanitottak a szulokepzeseken. Csak ugy van ertelme, ha elhatarozzuk, elkezdjuk, es onnantol mindig ez van. Ez volt a PECS-el, napirenddel, anyamkinjaval. Es be kell vallani, ez lehetetlen, mert innentol nincs sajat eletunk.

Valahogy itt szabad hibazni.

Ugyanez a tapasztalatom az itteni szulokepzesen. Elkezdtem egy hathetes treninget (heti 2 ora, kibirhato), helyben van, es eleg mas a hozzaallas. A kulonbseg ott kezdodott, hogy nem kerult szoba sem az oltas, sem annak megtagadasa, sem a dieta, sem a csodaszerek. Se az eloadok, se a szulok nem foglalkoztak ilyenekkel. Tulajdonkeppen ez sem kellene, hogy ujsag legyen, mert az autizmus konferencian mar megtapasztaltam, amikor egy magyar szulo ilyen kerdessel fordult az eppen aktualis eloadohoz (aki nem magyar volt), akkor az egeszen ertetlen arccal kozolte, hogy ez mar reg meghaladott teoria (itt most konkretan az MMR-oltasrol es annak hatasairol volt szo, ugymint az lehetett az oka a gyerek autizmusanak). Kutatasok megcafoltak a dolgot, es errol ennyit.

Mi persze nagyon szerencsesek vagyunk iskola szempontjabol, de azert itt az autizmus 'kezelese' pedagogiai kerdes. Vagyis elsosorban az oktatasi intezmenyek azok, ahol a vizualis segitsegekkel dolgoznak. Nagyon jo, ha otthon mi is hasznaljuk ezeket, az tenyleg szuper, mar-mar emberfeletti dolog, de ha nem , akkor sincs baj. Csak az iskolaban hasznaljak. Ellenben ingyen biztositanak (kuldenek emailen) barmilyen vizualis segitseghez anyagot. Csak irjuk le, milyen temakorben es kb. mit szeretnenk, a tobbit megoldjak.
Az azert vicces kicsit, hogy a jelenlevo 20 szulobol osszesen ketten voltunk azok, akik jelentkeztek, hogy otthon vizualis segitseget hasznalnak.

Szerintem nagyon jo, hogy itt nem borul fel jellemzoen egy csalad elete azert, mert autista gyerekuk van. Ugy ertem, hogy nem valtozik meg minden gyokerestol. A szuloket rengetegen segitik, megha nem is olyan egyszeru minden, mint meg Magyarorszagon hallottam es gondoltam. Persze vannak valasok itt is a diagnozis utan, es az anyak altalaban nem dolgoznak. De erdeklodnek, tajekozodnak es nyitottak. (Es mindegyikuk tokeletes hajjal jelenik meg, a sminkrol nem beszelve. Ezt irigylem, persze en is megtehetnem, csak..)

Az erem masik oldala persze, hogy en nyilvan olyan szulokkel talalkozom az ilyen rendezvenyeken, akik erdeklodnek, intelligensek stb. Es persze hogy vannak olyanok, akik leszarjak, depressziosak lesznek, a butasagrol nem beszelve. De mar megint 3 szulocsoportnak vagyok a tagja (mert en nyilvan eredeklodo vagyok, intelligen stb.), es meg senki nem akart beszervezni oltasellenes peticio alairasara. Es ezt ertekelem. (Mindamellett, hogy tudom, az Egyesult Kiralysagban nagyon nagy a kanyaro ellen oltatlanok aranya, es hogy innen indult az egesz MMR oltasellenes hiszteria. De ez egyreszt nem most volt, masreszt en nem talalkoztam meg ilyen szulokkel.) Itt pl. ketszer kapjak az MMR oltast a gyerekek, nem tudom, pontosan mikor esedekes a masik, de amikor idekoltoztunk, szoltak, hogy mindket gyereket be kell oltani. Nem, valoban nem kotelezo az oltas, de a haziorvos sajat hataskoreben elutasithatja annak a gyereknek az ellatasat, amelyiknek hianyoznak az oltasai. Mivel Kristof eleg sokat volt beteg, csusztunk az oltassal, es toroltek is a rendszerbol. Persze, amint megkapta, ismet regisztraltak, de amugy siman elkuldtek volna. Es az uj haziorvosnal is rogton az oltasokat ellenoriztek.)

A lenyeg, hogy most nagyon lelkes vagyok ismet, es dolgozunk gozerovel a gyerekekkel. Es kirandulunk, amennyit birunk, De ez egy masik tortenet.

2015. február 3., kedd

Kristof es a beszed

Speech and language therapy. Epp ma jartunk ott,, logopedusnal volt talalkozonk. Roviden, Kristofnak nincs szuksege beszedterapiara. A kommunikacios kezsege egeszen rendkivuli, a logopedus holgy tovabbi vizualis segitseget javasolt, kulonosen a naplozas elkezdeset, de amugy elbocsatott minket.
Kristof teljesen felszabadultan fecsegett, gyonyoruen beszel mar angolul. Sot, gyakorlatilag nem is igen tudta felmerni a magyar tudasat, mert eleg ritkan volt hajlando megszolalni magyarul. Volt tolmacs is, es addig szepen is ment minden, amig a tolmacs beszeltette, de amint atvaltott angolra (marmint a tolmacs), hogy leforditsa, mirol volt szo, onnantol Kristof csak angolul volt hajlando beszelni. De angolul aztan gyonyoruen beszelt. Persze, nyelvtani hibakkal, de iszonyat szokinccsel, meg nem akadva, akar 10-12 sot is egybefuzve. A logopedus ertekelese szerint Kristof nyelvi fejlodese abszolut megfelel a koranak, es annak, hogy alig egy eve van angol nyelvu kozegben. Semmilyen lemaradast nem erzekelt, mult idoben is el tudott meselni egy tortenetet, idorendbe rakta a torteneteket, megertette a jatekokat, szemkontaktust tartott (ugy-ahogy, csapongva), es teljesen megertett mindent. Ha epp nem, akkor elkezdett magarol meselni, gyakorlatilag meg kellett allitani idonkent, hogy legyen szives, fogja be a szajat.

En is le voltam dobbenve, mert velunk azert vagy magyarul, vagy  kevert nyelven beszel, de most egy oran keresztul nyomta angolul. Valahogy teljesen raerzett mar az angol nyelvtani szerkezetre, es nagyon egyszeruen - ahogy egyebkent az angolok is beszelnek -, minden alapveto nyelvtani es mondatszerkezetet hasznalni tud. Nem ugy, ahogy en, aki gyakran belekeveredek egy-egy bonyolultabb mondatba, hanem az eredeti angol mondatstrukturat hasznalja. Ami egyebkent baromi egyszeru, de nekem is nagyon nehez, mert az agyam a magyart akarja hasznalni. Nem igazan tudom elmondani, mert nem vagyok nyelvtanar, inkabb csak erzem, amikor beszelgetek valakivel, akkor az en nyelvtankonyvi angolom olyan nehezkes es korulmenyes a nagyon egyszeru, angolhoz kepest. Es persze, en is ismerem ezeket a fordulatokat, de hasznalni, na, az egy masik tortenet. Tenyleg nem tudom ertelmesen megfogalmazni, pedig mar rengeteget tortem rajta az agyam.

(Csak mellesleg, dicsekveskepp, a fosulin angolt is tanulok, es a Level 3-as szintu vizsgan szovegertesbol 95%-ot, a fogalmazas, irasbol 80%-ot ertem el. Hogy ez pontosan mit jelent, azt meg nem mondom, a lenyeg, hogy az angol kollegaimmal egy szinten teljesitettem, ezert nagyon buszke vagyok magamra, es ez tovabbi tanulasra osztonoz. Jo, persze, ha beszelni kellett volna, ott nyilvan kijott volna a kulonbseg, de nem kellett, es ugyes vagyok, meg minden. Teny, hogy 7 evig tanultam angolul, van felsofoku nyelvvizsgam, es hasznaltam is az angolt a munkam soran, eleg sokat, de igazabol a jelen tudasom 70%-at mar itt kint szereztem. Mert az az angol, es ez angol nem ugyanaz, a sajat boromon kellett megtapasztalnom. Sose felejtem el, mit ereztem, amikor eloszor beszeltem angol anyanyelvuvel, az elso honapokat, amikor a felet se ertettem annak, amit mondanak, es a felet se ertettek annak, amit en mondok.)

Kristofra visszaterve, az angol egyertelmuen dominans nyelv lett nala, aminek persze a magyar nyelv latja karat. Szomorkodhatnek, hogy elvesziti az anyanyelvet, es talan, ha nem lenne az autizmusa, akkor szomorkodnek is, de igy csak orulok, hogy van egy nyelve, amin jol beszel. 2 hete tortent eloszor, hogy hogy elkezdett egy mondatot magyarul, megakadt, nem talalta a szavakat, es igy angolra valtott. Azota megtortent meg parszor. Ha vissza akarnank koltozni Magyarorszagra, talan mas lenne a helyzet, de hat nem akarunk. `Es tok jo, hogy nem vagyunk egy aggodos csalad, mert igy legalabb kimarad az eletunkbol az alszentseg. Orulunk annak, ami van, es nem bankodunk azon, amink nincs. Autista gyerekekkel szerintem ez letszukseglet, de a mindennapjainkban erezzuk a hatast. Nem szorul ossze mar a torkom, ha normal fejlodesu gyereket latok, es nem banom, hogy a mi utunk mas. Igen, tudom, nagyreszt ez Anglianak koszonheto, de talan az idonek is. Mar ott tartok, hogy nem 'vennem' el a gyerekek autizmusat, de most igy belegondolva, lehet, hogy ez csak kodosites. Inkabb csak elfogadtam.
Szoktam modnogatni, hogy a csaladban en vagyok az, aki a legkevesbe szereti Angliat, ami mondjuk azt jelenti, hogy en latom realisan, mert en latom az arnyoldalakat is, en vagyok kapcsolatban leginkabb a kulvilaggal, es az elso honapok nehezsegeit nem tudom konnyen elfelejteni, de ez nem jelenti azt, hogy nem szeretem. Talan csak kevesbe vagyok elfogult, mint a tobbiek. Ami vicces, mert vilageletemben angloman voltam. Mindenesetre neha sajnalom, hogy nem nemetul tanultam, es ezzel mindent elmondtam.

2015. január 31., szombat

Termeszetesen semmi idom nincs

ami nem igaz, de valahogy megis annyi minden tortenik, es szinte sosem ulok a gep elott, ha meg igen, akkor is tanulok. Mert csak lesz level 3-as vegzettsegem. Ha tovabb akarok lepni es tobb penzt is keresni, akkor muszaj megcsinalni, es most kiderult (ma!), hogy nem lesz idom juniusig tokoreszni a beadandokkal, marcius vegeig le kell zongorazni. Ami azt jelenti, hogy talan mar aprilistol emelkedik a fizetesem, mindjart kiszamolom, hogy mennyivel. Kiszamoltam, hat el nem ajulok tole, kb. 80 font havonta (illetve 4 hetente, ami egyebkent evvegen kellemes meglepeteskent erintett, leven igy 13x kapok fizetest, szamlakat meg ugye havonta kell fizetni. Mondjuk, hogy van 13. havi fizetesunk XD) Szoval ezz a 80 font ez mennyi is magyar penzben? Nme az agyam jatszom, de mar eleg regen nem szamolok at semmit forintra, mert ertelmetlen. Mivel itt elunk, marhara mindegy, hogy mi mennyi lenne forintban, ez egyebkent kb. 32 ezert forint. Igy jol is nez ki, de ha azt mondom, hogy a havi lakberunk 625 font, ami ugye kb. 250 000 forint, mar arnyalja a kepet.

Szoval tanulok es gyerekezek. Mert gyerekezni kell, es mivel anyukam hazakoltozott, ezert most ismet a regi felallas van. Mi vagyunk negyen (plusz Balu, jovore erettsegizik, es mar nagyon varjuk vissza, es nem az ingyen babysitting miatt), nyilvan be vagyunk tablazva.
Ami viszont oriasi konnyebbseg, Zalan egesz napos iskolas lett. Juheejj! Es nem(csak) azert orulok, mert kevesebb a gond, hanem mert nagyon elvezi.

Decemberben volt egy talalkozonk, fogalmam sincs, irtam-e rola, de mivel ma meg aludni is szandekozom, vissza sem keresem, szoval volt egy talalkozonk a Sencoval, es Zalus tanarnojevel. Itt szepen megbeszeltuk a dolgok jelen allasat, es a hogyan tovabbokat. Mivel az onkormanyzathoz be volt adva az igeny, a plusz forrasokra, es mivel lattak, hogy valoban alapozott az igeny (ugye Kristof abszolut segitseg nelkul eli a mindennapjait, mert o jol mukodik), ezert varhatjuk a segitseget persze, de jo munkahoz ido kell. Zalannak akkoriban meg egesz jo kis duhrohamai voltak, meg napi 2 oraban azert nem sokat tudtak hozzatenni az eletehez, nyilvan felmerult a specialis iskola. A Senco is (es en is), ugy gondolta, hogy nem biztos, hogy ez az iskola a megfelelo Zalannak, de azert probaljuk meg, es idokozben tajekozodunk.

A karacsonyi szunet elott odaadtam az ajandekokat a tanaroknak (semmi extra, de azert a ket gyerekre osszesen 7 tanarnak ajandekcsomagot kesziteni nem volt epp olcso mulatsag, de mindenki nagyon megkoszonte, a vegen meg en ereztem kinosnak az egeszet (hmm, Kristof tanarnoje nem koszonte meg, bar talan ferjnek igen, en akkor nem voltam ott, de mindegy is), es utana elkezdodott a 2 het karacsonyi szunet. Aztan elso nap kozoltek a nagyszeru hirt, Zalan melle felvettek egy asszisztenst, fiatal lanyt, aki egesz nap vele lesz. Igazan nem tudom, hogyan tudtak ezt a ket het szunet alatt megszervezni, amikor minden zarva van (utolso tanitasi napon meg beszeltem a Sencoval, es meg semmi ilyesmirol nem volt szo), raadasul karacsonnyal es ujevvel megfuszerezve, komolyan ertetlenul allok. Ha az ajandekoknak volt benne valami resze, akkor ez volt a legjobb befektetesunk az iden, azt biztosan allithatom. Illetve tavaly. Sajnos a regi asszisztens beteg, nem kevesse, ugyanis neki is kuldtem csomagot, es visszairt egy koszonolapot, amiben emlitette a kemeny kezelest, amit kap. Hat, lehet talalgatni, mi is az, en nagyon szomoru vagyok, es nagyon sokszor gondolok ra, es remelem, hogy hamarosan meggyogyul. Nem is Zalan miatt, mert o koszoni jol van.

Zalan orommel megy iskolaba, es iszonyat tempoban fejlodik. Idonkent mar egyutt ul a tobbiekkel a carpet time alatt, rengeteg a szemkontaktus, zenet hallgat, egyre tobbet beszel, sokat echolal, de pl. vannak szavai a hancurozasokra es ezekkel keri a jatekot. Imad tanulni, es nagyon okos. Persze azert tovabbra is nagyon akaratos, de most csutortokon pl. az assemblyn - ahova azert voltunk hivatalosak, mert Kristofek osztalya adott elo -, tanui lehettunk, ahogy vegigulte a 15 perces musort. Az asszisztens oleben, de vegigulte hang nelkul. Aztan a vegen elsokent tavoztak. (Es Kristof megint szerepelt, mar tobb mondata es feladata is volt, es most mar kevesebbet sirtam, de ez az erzes tenyleg le nem irhato, amit atelek egy-egy ilyen alkalommal.)

Zalan pedig szarnyal, es a legeslegnagyszerubb dolog, hogy eszreveszi maga korul az embereket, es mar kapcsolatba lep veluk. Kristof szulinapjan (mert volt neki szulinapi partyja, ket kisfiut jott el vegul, akik anyukajaval is joban vagyok, es szuperul sikerult a buli) az anyukak olebe ugrott, es jatszott veluk, es kesobb a 3 nagyobb fiuval is jatszott egy rovidet, na jo, foleg a trambulinon ugralt, de akkor is. Szuper minden, marcius vegen lesz egy nagy talalkozo minden erintettel, onkormanyzat, tanarok stb. (van ennek az assessmentnek neve is, sajnos fogalmam nincs, mi a magyar megfelelo, mert ezek magyarul nagyreszt ismeretlen fogalmak, szoval nem jut eszembe a nev meg angolul sem, de egy nagy felmeres, es osszegzes, ami a gyereket elkiseri a jovoben is), es majd akkor megbeszeljuk, mi is van most. Es mi a kovetkezo lepes.

Szoval boldog vagyok.

2014. december 14., vasárnap

Karacsony

Persze van iden is. Valahogy igy nem olyan vicces, hogy dolgozom. Kicist mas az erzes. De azert keszulunk. Itteni szokas szerint mar december 1-jen feldiszitettuk a fat, csillag van a tetejen, ahogy azt Kristof kivanta. Es Zalannak is nagyon tetszett, napokig dobalta le a farol a gomboket, szerencsere egytol-egyig muanyag. Azert az igazi karacsonyt mi 24-en unnepeljuk, de Kristof szerint a Santa Claus hozza az ajandekokat (mar nem az angyalok). Zalan atmenetileg beleszeretett a Christmas Carol-okba, amugy is imadja a zenet, de mar o is csak angolul hajlando ezeket hallgatni, irto aranyos, ahogy idonkent angolul enekel. Mert persze, most mar o is angolul beszel. Magyarul mar nemigen mond semmit. Es persze, tovabbra sem kommunikal.
Bar azert erzem en a fejlodest, Sokat nez a szemunkbe, sokat jatszik, szeret olben lenni, es idonkent mar ugy is jelzi az igenyeit, hogy a szemunkbe nez. Es ha valami serelem eri, gyakran kiablaja, hogy nonononoooooo.
Persze az aggodnivalo egyenesen aranyosan novekszik, mert egyre tobb agressziv megnyilvanulasa van. Es meg birok vele. Meg csak 4.5 eves.

Egyik nap megprobaltam meghallgatni a kedvenc magyar karacsonyi dalaimat, Gryllus Vilmostol, es nem birtam. Persze hogy siras lett a vege. Vagyis a kozepe. Meg mindig itt kisert az a fajdalmas december, es persze akarmennyire is nem hianyzik Magyarorszag, a jelenlegi, azert hianyzik sok minden. Es ez nem baj, igazan, mert nem bantam meg semmit, de azert merhetetlenul duhos vagyok, mert elvettek tolem azt ami az eletem volt. A gyerekkori almaimat, a nyelvemet, a kulturamat? Nem tudom, es persze, hogy santit ez az egesz, mert senki nem fogott pisztolyt a fejemhez, hogy keressek mas otthont. De megis, kenytelen voltam, es uj otthonra leltem, es igazabol minden jo, de hat en akkor is magyar vagyok, es nem akarom szegyellni, hogy honnan jottem, es nem is teszem, de a vilagom akkor is kifordult a sarkabol (ha van ilyen kifejezes), igazabol semmi rossz nincs abban, hogy idonkent meggyaszolom.
Sokszor eszembe jut, hogy anno olvastam torteneteket olyan, kulfoldre szakadt hazankfiairol es lanyairol, akik az uj hazajukban sikeresek lettek, de az valahogy soha nem az elso generacio. Ezek az emberek altalaban mindig megemlitik azt is, hogy a szuleik mennyit kinlodtak, mire felepitettek valamit idegenben. En soha nem akartam ez a kinlodo lenni. Nem is gondoltam volna, hogy kepes lennek ra. Felelemmel vegyes tisztelettel gondoltam azokra, akik ezt meg merik lepni. Vegul is, ilyenkor azon is elgondolkodom, hogy sokat segitett ez az egy ev onismeretben is. Mert mar tudom, hogy erre is kepes vagyok. Egyedul, egy csaladdal a hatam mogott, de szinte megis teljesen egyedul felepiteni egy uj eletet is otthont. (persze ferj nelkul nem sikerult volna, nyilvan, de a melo oroszlanresze az enyem volt, es meg mindig az enyem) Tulajdonkeppen buszke vagyok magamra, es ez jot tett az onbizalmamnak. Remelem, lesz erom tovabbhaladni, es fejlodni, mert meg nagyon messze van a cel.

O, mindig ez van, tele vagyok gondolattal, es tortenettel, es ugy szeretnem leirni oket, de faradt vagyok, es inkabb csak pihennek. Majd januarban eleg sok pihenesre lesz lehetosegem, osszesen 14 nap szabadsagot irtam ki, ram is fer, mert nagyon sok a dolgom.

2014. november 19., szerda

Hamar ugyis vege a mezesheteknek

most kicsit szidom Angliat. (elolvastam egy multkori bejegyzesemet, es minden masodik mondatba beleirtam, hogy "kicsit". Hat szep.

Szoval Anglia tobbarcusagarol mar tettem emlitest. Egyes reszeken akar terdig is lehet gazolni a szemetben (barcsak kepletes lenne), mashol a fuvet is gyonyoru egyenvastagra vagjak. A regi utcankban jarni nem lehetett a kukaktol (marmint a jardan, leven a lakasok kozvetlenul az utcara nyiltak), valami ilyesmit kell elkepzelni:
Csak epp kukak egymas mellett, az ablakok alatt. Mivel 2 kuka van, egy szelektive es egy hatartasi, tehat minden egyeb, ezeket pedig hetente egyszer szallitottak el, a legtobben a biztonsag kedveert mindket kukat a jardan taroltak. Egy nap jott az onkormanyzati rendelkezes, miszerint a kukakat a hatso udvarban kell tarolni, es a szemetszallitas napja elott este 8 utantol a szemetszallitas napjan este 8 oraig lehet a kukakat a jardan tarolni. Ellenkezo esetben 80 font buntetes. Es... persze semmi nem tortent. A lakok 80%-a tovabbra is a jardan tarolt, es le merem fogadni, hogy senki nem fizetett buntetest.

Ha a szelektivbe olyan dolog kerult, ami nem odavalo volt, akkor egy bocsi, de nem tudjuk elszallitani matricat ragasztottak a kukara. (nyilvan csak a felso szemetsor lathato ilyenkor, azt senki nem ellenorzi, hogy belul mi van), es szinten semmi tortent. A kukak matricastol diszelegtek es buzologtek a hazak elott. Komolyan, ennyi igenytelenseget Magyarorszagon a ciganysoron latni csak. A gyerekek es felnottek is bizonyos homerseklet felett akar mezitlab is jartak az utcaban (nyilvan csak a lakasuk elott vagy a szomszedokhoz ugrottak at, de akkor is), lattam olyat, hogy a muanyagdobozos takeaway kajat letettek a kisgyerek ele a foldre es o onnan falatozott. Oke, neha kiesett a kaja az uttestre/jardara, akkor onnan folytatta tovabb.
En komolyan nem tudom, hogy hogy nem pusztit jarvany szerte Angliaban.

Az allando szipogas! Errefele nem "comme il faut" a zsepkendo hasznalata, a hangos orrfujas konkretan udvariatlansag, cserebe mindenki szipog. Tegnap a pubban a pultoscsaj. "Hi. there. (szipp). Are you alright? (szipp) stb. " A gyerekek allig folyo taknyarol mar nem is beszelek, a pedagogusok, szulok stb. ezzel igazan nem foglalkoznak. Meg tavaly telen tortent, hogy a penztaros egy lap papirtorlot adott az anyukanak, mikor rajuk kerult a sor, mivel szegeny gyerek egesz feje csillogott a takonytol (kicsit mar szines is volt, amolyan szep sarga, mar tudod, mire gondolok) Az anya dobbenten nezett, es elkezdte a szalagot takaritani vele, gondolom azt hitte, hogy valami kifolyt.

A minap fel akartam tolteni a buszberletemet egy automatanal. Sajnos a kartyaleolvason egy felig elfogyasztott csirkecomb pihent. Egy masik tetejen egy fel szendvics. Be kellett mennem az ugyfelszolgalatra.

A terero nevetseges. Idonkent, bizonyos helyeken nulla tererot erzekel a telefonom, es hogy ez mennyire nem szolgaltatofuggo, az latszik abbol, hogy a kollegaim is allandoan szivnak vele.  Es nem az van, hogy valahol nincs, hanem allandoan ingadozik, el-eltunik, mindentol fuggetlenul.

Szemem se rebben mar, ha az 5 fokban a babakocsis kisgyereken nincs zokni. Termeszetesen cipo sincs, ugyse jar meg. Fel se tunik, ha a totyogot apa pizsamaban, mezitlab hozza a Tescoba, egyik karjan a kosar, masikon a gyerek, akit csak addig rak le, amig a kosarba pakol. Azert sem tunik fel, mert rengeteg felnottet is lattam mar pizsamaban, kontosben, szoros papucsban vasarolgatni.

Amugy is, az angol divat az kb. olyan lehet, mint az angol konyha. Letezik, de bar ne tenne. Persze, vannak kivetelek. Amikor ferj Londonban jart, o latott valoban elegans noket es ferfiakat, valasztekosan es izlesesen oltozni. En ilyenbol, itt Nottinghamben lattam vagy 10-et. De tenyleg, mindenki frissen fodraszolva, mert az alap, barmilyen draga, frissen manikurozve (ld. elobb), es szakadt nadragban, minimum 3 tetovalassal es esetleg bonuszkent 150 kg-san.

Ja, es ami a legmegdobbentobb. Valamiert azt hiszik, hogy Spanyolorszag angol gyarmat. Legalabbis gyarmat volt. Folyamatosan ez volt az erzesem honapok ota, hogy itt mindenki Spanyolorszagba megy az egyik nyaralasara, mindenki ismeri a spanyol eteleket, spanyolul tudnak esetleg egy-ket szot (semmilyen mas nyelven nem, semmit se, bar nehanyan mar hallotak rola, hogy letezik a francia nyelv). Aztan par napja neztem a szokasos kvizmusoromat, ahol az volt a kerdes: "Melyik Nemzetkozossegi Allam terulete a legnagyobb?" Valasz: Spanyolorszag. (Kanada helyett). Ez azert utott.

2014. november 18., kedd

ilyenek vannak

Leicester National Space Center


Nottingham Castle


Zalus elso napja az iskolaban


Peveril castle 



Peak Distric


Kristof ajandekot kap

2014. november 15., szombat

Megsem lesz diagnosztizalas

merthogy elfogadjak a magyar diagnozist, nem kell ujra kezdeni az egesz hercehurcat. Jo, hogy ezt igy kitalaltak 13 honap utan,nem?
Az persze jo, hogy nem kell hurcolni a gyerekeket ujra pszichiatriara. Sem gyermekorvoshoz. A fogyatekossagi tamogatasnak - mint kiderult - nem is feltetele a diagnozis meglete. Nem is fogyatekossgi tamogatas a neve, vagyis nem teljesen, az olyan gyerekekmek jar, akiknek a az atlagosnal nagyobbak az igenyei. Persze ez igy megfogalmazva nagyon gumiszeru szabalynak tunik, de nyilvan autizmusnal ez jar. Mint kideritettem, nem jar pl. diszes nehezsegeknel, asztmanal, allergianal. A nagyobb igenyt pedig a SENCO, a tanarok vagy a GP tudja igazolni. A legjobb, ha mindharom. Egy 60 oldalas kerdoivet toltottem ki (per gyerek), es ez alapjan fogja eldonteni egy bizottsag, hogy milyen osszegu tamogatasra jogosultak a gyerekek.

Eleg bonyolult a rendszer, de jo, hogy differncial. Nem vesz minden fogyatekost/beteg gyereket egy kalap ala. Idonkent ezt is meg kell ujitani, es csatolni az uj velemenyeket, es ujra kitolteni az egesz kerdoivet.
De pszichiatriara - hacsak nem rosszabbodik az allapotuk - nem kell ujra menni, elhiszik, hogy autistak, es nem tortent csoda az elmult fel/egy/ket/x evben.
Mert ugye a pszichiaterek Magyarorszagon sem segitettek semmit, a 10 perces vizsgalat gyakorlatilag semmire nem volt jo. Amit en autizmusbol tanultam azt a gyogypedektol tanultam meg.Na meg konyvekbol, es mas szuloktol. Itt pedig az iskolaban van gyogyped, a terapiak szep lassan mendegelnek, indulgatnak, de ezt az iskola intezi, ezzel sok sincs tennivalom.

Fel kell keresnem viszont az onkormanyzatot, szocialis munkast kell talalnom, akinek nagyon sokretu a dolga, de pl. ezt sem tudnam, ha amugy nem olvasnek utana, es nem ismernem ezt a reszt a melombol is, mert az informacioaramlas finoman szolva sem tokeletes. Itt sem. Amit magadnak elokajtatsz, az van. Persze, ha itt lettek volna eloszor diagnosztizalva a gyerekek, mas lenne a helyzet, akkor azert sok mindenrol tajekoztatnak. De hat mindegy.
Kicsit azert most vegyesek az erzeseim, raadasul jovo heten vagy azutan egy nagy megbeszeles var rank az iskolaban, ahova meg tolmacsot is hivnak, mert "azt szeretnenk, hogy semmi felreertes ne legyen, es mindenki (pillantas ferjre) tokeletesen ertse, mirol beszelunk". Hm.
Kicsit azota feszultebb vagyok (kicsit, haha), mert nyilvan Zalanrol lesz szo, az o jovojerol.

Zalanrol, aki egyebkent mar idonkent a nagydolgat is a WC-n vegzi, de sokszor nem. Aki ragja a puloveret, ezert most mar nem valtas nadragot csomagolunk a suliba, hanem valtas pulcsit. Tiszta nyal az egesz a nap (haha, 2 ora) vegere, nehogy raszoljanak mar a gyerekre, hogy ezt ne csinalja. Mit is kepzelunk. A gyogyped asszisztens 2 hete nincs Zalannal, aggodom kcisit, remelem csak nyaral.

Amugy is kicsit most elegem van Angliabol, valahogy belefaradtam ebbe a tomeny udvariassagba, az allando varakozasba. Bar lehet, hogy az van, hogy megint itt az osz, sok esovel - mert bar most oktobertol februarig atlagosan melegebb van, mint Magyarorszagon, az osz, az nagyon csapadekos, most pl. iszonyat kod erkezett (pedig amugy nem sok kodot lattunk eddig), Lehet, hogy honvagyam van? Na jo, azt nem hiszem, bar a mezeshetek veget ertek Angliaval kapcsolatban, azt nagyon erzem, de Magyarorszag nem hianyzik. Honvagy ellen hireket olvasok. Sot, facebook kommenteket, az a legjobb, maris jobban erzem magam itt. Es ennyit a politikarol.

Kicsit zavar az is, hogy nincsenek barataim. Most mar sehol. Vannak jo ismerosok, de valahogy mindenki elkopott. Biztosan az en hibam is, tudom, de olyan sok embert vesztettem mar el eletem soran, aki fontos volt, es akiben biztam. Sorra kiderult mindenkirol, hogy nem erte meg. Es nem tudom, miert velem tortenik ez meg. Mert van olyan ismeros szep szammal, akiert nem kar. De van olyan is, aki nemcsak ismeros volt, hanem barat is, van olyan, akiben nagyon biztam, akivel teljesen oszinte voltam, es barmit megtettem volna erte, es o is eltunt. O is "becsapott", benne is csalodtam. Igazabol nem megy nehezen nekem ez az elengedes, barkit tudok nelkulozni, felteve, hogy eleg keseruseg gyulik fel bennem. Az eleg keseruseg pedig nem hetek alatt halmozodik fel bennem, sokkal inkabb evek alatt. Egy nagy tordofes nem eleg. Nem gorcsolok, nem teszek szemrehanyast, csak lelepek es eltunok. Ettol fuggetlenul nem erzem magam jol ettol, de ilyenkor mar csak nagyon nehezen van visszaut. Nem is tudom, miert irom ezt itt le. Szar erzes, persze, hogy en sose vagyok eleg jo, eleg erdekes, eleg kedves, eleg nemtudommilyen.
A lenyeg ugyis az, hogy a csaladom megvan. Es az megvan. Majdnem, mert Balu ugye nincs itt, es neha annyira hianyzik, hogy teljesen elmegy a maradek eletkedvem, es nem vigasztal, hogy par het, es jon mar. Karacsonyra. Annyira hianyzik. Es ilyenkor persze, hogy hianyzik a regi eletem, amikor mi oten jol elvoltunk, es nem gondoltuk, hogy ennek vege lesz egyszer. Tudom, hogy muszaj volt, hogy meg kellett lepni, de igy, Balu nelkul nagyon nem az igazi. De azert ez csak egy mulo allapot, hamarosan jobban leszek.

2014. november 13., csütörtök

Ferj

Meg kellene mar orokitenem, mert lassan elerjuk a kritikus 7. evet (decemberben), es meg mindig egyutt vagyunk, es meg boldogok is vagyunk, tiszta giccs, en nem is ertem. Egyik kedvenc blogomon olvastam, hogy milyen jo, hogy a ferj (marmint a blogiroe) semmiben nem kompromisszum. Ezen melyen elgondolgoztam, es belatom, nalunk nem igy van.

Az enyem nagyon sokban kompromisszum. Masok vagyunk, mas zenet szeretunk, mas filmeket, mas az erdeklodesunk, idonkent teljesen, bar nyilvan van atfedes is. O nem erti az en idealista dolgaimat, belolem hianyzik az o praktikussaga es jozan paraszti esze. Eszebe nem jutna belenezni a blogomba, soha nem is tette. Es bar eljon velem szinhazba (haha, 2szer voltunk osszesen) vagy barhova, de azert azt tudom, hogy o igazan nem elvezi ezeket a helyzeteket. 

Viszont o a legjobb baratom. Barmit elmondhatok neki, legfeljebb nem erti meg, de meghallgat, es halistennek nem ad tanacsot.
A legjobb ember a vilagon. De tenyleg. Es az keves, ha azt mondom, hogy nagyon jo apa es ferj, emberkent is az. Nincs benne rosszindulat, egy csopp sem. Persze ezt lehet baleksegnek is titulalni, sok-sok eve en is ezt tettem volna, de most mar nagyon ertekelem.
Turelmes, pozitiv.
Barmilyen is legyek, elfogadja, Soha nem kerdezoskodott a regi dolgaim irant, nem tett szemrehanyast. Soha bele nem nezett a leveleimbe, telefonomba, nem kerdezte, kivel mit beszeltem telefonon. Ha akartam, ugyis elmondtam. (Ez volt a legnehezebb, a teljes oszinteseg. Megszoktam korabban a jatszmakat, a feligazsagokat, titkolozast, minden ilyesmit a korabbi kapcsolataimban. Nem is gondoltam, hogy ilyen konnyen egyutt lehet elni valakivel. Teljes oszintesegben.)
O a legfeministabb ferfi, akivel talalkoztam. Soha nem volt gond, ha nem foztem, siman takarit, raadasul iszonyat alapos, a gyerekek koruli tennivaloban teljesen egyenloen osztozunk. Nyilvan, amig otthon voltam, ram harult tobb minden, mostanaban pedig ra. Es ez igy termeszetes. 

Egyetelenegyszer fordult meg a fejemben a valas gondolata. Emlekszem meg az erzesre, arra is, mi vezetett oda (sertodes, az o reszerol valami hulyesegen, amit nem akart belatni), de mely nyomott azert nem hagyott a kapcsolatunkban.

Nem allitom, hogy izgalmas az eletunk, a legkevesbe sem (marha az az aprosag, hogy egy uj orszagban teljesen uj eletet kezdtunk, nem minosul eleg izgalomnak), de nagyon jol telik. Nyugalomban es szeretetben. 

A ket kicsi autizmusat szuperul kezeli. A legjobban, es ezert (is) mindig halas leszek. Neki vagy a sorsnak, tok mindegy. Mert hogy nalunk nincs ketsegbeeses, nincs olyan, hogy apa iszik, hogy felejtsen, vagy elrohan, hogy kiszakadjon az otthoni oruletbol, vagy hogy egyaltalan fel sem merul bennem, hogy o innen ki akarna szallni, mert eleg volt es elfaradt. Nem tudnam nelkule vegigcsinalni, az teljesen biztos. O nekem a tokeletes hatorszag.
Persze, tudom, hogy nelkule nem lenne ket kis autim, de ez nyilvan egy sehova nem vezeto gondolatmenet. Nyilvanvalo, mindketten hordozzuk az autizmus jegyeit, nalunk teljesen biztos a genetika, de egyikunk sem az. Szerintem a szerencsetlen parositasunk eredmenyezte a hibas geneket (?), ezzel meg nincs mit tenni.

Azt sem tudom, igazan, hogy minek koszonhetjuk, hogy a gyerekek furasagai es nyugjei ellenere a mi csaladunk nem annyira nagyon fura. Egeszen kozelit a normalishoz, mert eljarunk mindenfele, neha kicsit nehezebb, Kristof idonkent mindenhonnan haza akar menni, Zalan idonkent beleeszik masik kajajaba a gyorsetteremben es hasonlok. Szoktam ezt Anglianak tulajdonitani, de igazabol mi Magyarorszagon is elboldogultunk. Jo, elfelejtem, hogy hogyan neztek rank az uzletekben vagy az utcan idonkent, es az ido is szepiti az emlekeket. (fogalmam sincs, mit akartam ebbol kihozni, pedig amikor elkezdtem, ez a gondolat vezetett meg valahova - faradt vagyok)

Szoval, csak annyi, hogy en tulajdonkeppen nagyon szerencses, es nagyon boldog vagyok. 

2014. november 8., szombat

Az angol konyha

Na jo, angol konyharol keves tapasztalatom van, meg egyebkent sem egy letezo valami, legalabbis nem emlitesre melto. Amikor bo egy eve megerkeztunk, eldontottuk, hogy nem ragaszkodunk a magyar konyhahoz, nem vadaszunk magyar alapanyagokra, elvagyunk nelkule, inkabb kiprobaljuk az angol konyhat. Persze takarekoskodnunk kellett, igy olcso kesz kajakat vettunk. Raadasul eleinte se hutonk, se tuzhelyunk nem volt. Hat rosszul valasztottunk, de szinte mindig. A husos pitek borzalmasak voltak, sotlanok, es mas fuszert sem nagyon erzekeltem, a tesztaetelek szinte mindegyike savanyu az ecettol. Merthogy a britek imadjak az ecetet.
A tuzhely utan kicsit mar javult a valasztek, megtalaltuk a Lidl-t, ahol egesz elerheto aron a mar megszokotthoz hasonlo izeket talaltunk, de a konyhafelszerelesem - hiaba hoztuk el a fel lakast, a masik fele nagyon hianyzott - eleg siralmas volt, igy nem nagyon foztem. Nagyon nem. Se kedvem, se energiam nem volt. A gyerekek pedig nem fogadtak el a megvaltozott izeket. Jo, Balunal nem volt gond, o elvolt csirkemellen es halon, de a kicsik nem igazan tudom mit ettek. Mert a szalamit hiaba szerettek otthon, itt mas volt az ize, a husnak mas volt az ize, es mindennek mas volt az ize. Persze, igazabol nem tudom, hogy Kristof most is mit eszik, egyaltalan hogyan marad eletben, mert kb. van a virsli, teszta (uresen vagy makosan), sult krumpli es... egy par kanal leves, nehany harapas banan, gabonapehely es nemi kenyer. Neha sajt. Kakao. Gyumolcsle es tea. Es ezen felul csak keksz, neha csoki, nemi chips. (ami itt crisps, a sult krumpli pedig chips - veletlenul sem pommes fries, egy-ket helyen fries)
Vannak nagyon jo kesz kajak is, es bar ferj eleinte a curry gondolatara is hidegrazast kapott, ma mar o is szereti. En meg nem csinaltam, bar fuszereket mar beszereztem hozza, receptet is kineztem, ugyhogy erik a dolog.

Aztan telt-mult az ido, megszoktuk az ecetet, gyakran eszunk steak-et, halat, neha fozok is, egyre gyakrabban, ami mindenkepp azt tukrozi, hogy jobban erzem magam, otthonosabban, idonkent sutok, a gyerekek mar akkor sem eszik a turorudit, ha veszunk, vagy valaki hoz otthonrol.
Szeretek pubokba jarni, ettermekbe is, a melom miatt eleg gyakran megyek is, es tudom mar, hol foznek jol, hol mit erdemes rendelni. Steaket eleg sok helyen, lazaccal nagyon tudnak banni, az angol reggeli igazan nagy szerelmem, de mivel majd minden heten keszitek egyet, itt, a melohelyen, maskor nem igazan fenem ra a fogam. Viszont az Egg Benedict az nagyon bejon.
Az ettermekben - foleg a pubokban - igazan olcson lehet enni (az olcsosag persze relativ, de erdekes modon az osszes belvarosi kavezo, etterem, pub, allandoan tele van, a nap barmely idoszakaban), foleg hetkoznap, mindenfele akciok vannak, pl. 2 foetel 8 fontert, persze ez nem steaket vagy lazacot takar, es nem is baranyt, es nagyon fura, hogy mindenhez jar a chips (a sult krumpli) vagy salata. Ha carbonara spagettit rendelek, ahhoz is.

Amugy itt is foznek az emberek, es erdekes (?) modon nem azok, akiknek kisebb a jovedelme. Nem a munkasosztaly. Ok mindenfele vacakot vasarolnak, iszonyat mennyisegeket vesznek mindenbol, gondolom, iszonyat mennyisegu maradekot ki is dobalnak. Mert persze minden egyes bolt tele van vasarlokkal, az egyfontos uzletektol a M&S boltokig (ami meno elelmiszeruzlet is, nemcsak ruha es lakberndezes), a plazak is tomve emberrel, a nagyobb boltokban mindenhol talalhato egy kavezo, ahol persze szinten lehet enni, ha a kimerito vasarlas kozben, utan, elott szukseg van ra, es szukseg van ra, ugy latom. A gyerekek allandoan valamilyen edesseget ragcsalnak, amitol folyamatosan ragadnak, nemhiaba kampanyolnak az iskolakban a napi 5 adag zoldseg vagy gyumolcsbevitel mellett (nalunk sincs meg az 5 adag nyilvan a gyerekeknel, de hat ez ugye igy van mar evek ota, hasztalanes kilatastalan kuzdelem ez). Ja, mert persze itt adagban mernek. Meg a soron is szerepel, hogy hany adag egy uveg.

A melohelyen pedig volt lehetosegem ra, hogy lassam is, hogyan foznek az angolok. Khmm. Nemhogy fuszereket nem hasznalnak, de sot sem. Nem veletlenul tunt minden sotlannak eleinte. Szerintem a mi eteleinktol rosszul lennenek. A csirkecombokon (ami itt chicken leg) rengeteg (magyar szemmel) tollmaradek van. Egyik kolleganom ugy suti a csirket, hogy berakja a combokat a sutobe. Es ennyi. Semmilyen fuszert nem hasznal. O mondjuk vega, bar mielott vega lett a barany volt a kedvenc etele. Megkerdeztem tole, miert nem hasznal sot. Vagy legalabb olajat a csirke ala. A valasz, minek, igy is szeretik. WTF? Na jo, ha en fozok, akkor legalabb van ize az eteleknek, bar komolyan, megkostoltam a csirket, es nem volt rossz (na jo, titokban kicsit megsoztam es beolajoztam, de eppencsakhogy). Az is igaz, hogy mindig free range (szabadon tartott) csirket es tojast vesznek, talan emiatt van, nem tudom. A parolt zoldsegek szinten semmilyen fuszert nem kapnak, bar a repat szeretik parolas utan mezes-olivaolajos szoszban megforgatni es megsutni. Ez finom.
Az is igaz, hogy a sultekhez gravy-t adnak, ami a martas, es amit elvileg lehetne kesziteni a hussutes kozben keletkezo szaftbol, de olyat meg nem lattam, ellenben tobb kulonbozo gravy granulatum kaphato, amit forro vizzel felontenek, es meglocsoljak vele a sultet, yorkshire pudingot es zoldsegeket.

A kajavasarlas most mar azert gyakorlottabban megy nalunk is. Nagyreszt Tescoban vasarolunk, mert az van a legkozelebb, de ha lenne idom, elmehetnek a pakisztani boltokba, ahol olcson rengeteg friss gyumolcsot es zoldseget arulnak, a Lidlben vennem meg a tesztakat, rizsett es mas hosszan eltarthato arucikket, mert az ott sokkal olcsobb, es jarnek henteshez es fishmongerhez (ami a halarus tisztes neve errefele, es nem messze tolunk is van egy, aki a kisteherautojabol kinalja a friss halakat es kagylokat, rakokat). Egyszer majd lesz idom, es minden kialakul.

2014. november 3., hétfő

Most valahogy megint nem kerek

Eleg vacakul erzem magam mostansag, valahogy osszejonnek a dolgok. A franko paratartalom es a szuper szigeteles (inkabb hianya) miatt elkezdtek masszivan peneszedni a falak. Fasza, megrendeltem az elso paramentesitot.
A bojler ultragaz, a szarito csapagyas. Ezert hangos.
A gyerekek vizsgalata miatt - ha jol ertettem, merthogy ilyen durva angol nyavogast ritkan hallottam meg - holnap megint vissza kell menni a haziorvoshoz. WTF? Most komolyan.
A szomszed szerint hangosak vagyunk. Mondjuk ot pont leszarom.
Zalan az iskolaban szobatiszta (abban a kemeny 2 oraban, meg mindig itt tartunk, es mar november van, WTF?), a baleseteit itthonra tartogatja.
Holnap suli, beirtam a naptarba, erre a teamleader 4-ig beosztott dolgozni. Ettol fuggetlenul persze elmegyek, majd megbeszelem a kedves pacienssel, hogy maskor bepotoljuk a kimaradt orat.
Es van meg mas is, ami itt nem publikus.

Szoval kicsit kedvetlen vagyok/voltam, mit tudom en mar,
Szerencsere matol iskola, utolso pillanatban megcsinaltuk a hazit, meg Zalus is, nagyon cuki volt, ahogy igyekezett, persze probal betuket irni, de a billentyuzeten jobban megy neki, a ceruzatartasa katasztrofalis, raadasul felvaltva ir jobb es bal kezzel. Le kellett rajzolnia 7 lufit, 7 viragot, 8 labdat, 8 almat. Khmm. Egeszen vicces volt.
Kinyomtattam fenykepeket a hazifuzetebe, arrol, miket is csinaltunk a szunetben, leven o ugysem fogja elmeselni.
Kristofnak is nyomtattam par fotot, amit aztan laminaltunk, fontos merfoldkovekrol, mint szuletes, elso szulinap, elso nap az oviban es az iskolaban. Ezeket az unnepek kapcsan gyujtik ossze.
Vicces volt, hogy az egesz hazifeladatra szukseges ido a fenykepek nyomtatasaval egyutt is csak 30 perc volt fejenkent.
Jancsit beirattam egy tanfolyamra a gyerekek sulijaba, literacy oktatas, had edzodjon.

Volt Halloween, amikor ismet dolgoztam (ahogy tavaly is, most legalabb csak 9-ig, tavaly a warehousban hajnal 1-ig meloztam, nehany lannyal hazafele taxira vadasztunk), es amikor kopogtak a gyerekek a csokiert, ferj epp furdetett, igy nem nyitott ajtot. Arra nem volt eszuk,  hogy anyukam odaadja a kazal gumicukrot. Beilleszkedes level 1.

Voltunk ismet a Nottingham Castle-ben, ahonnan a draga Kristof hisztizve (csendes hisztivel, de epp elegge elszantan) akart 5 perc alatt kimenni, Kicsit ravettem, hogy nezelodjon, eleg vicces, hogy itt a kiallitasi targyakra az van rairva, hogy 'Please touch' a 'hozza ne erj' helyett, de aztan ismet besokallt. Oke, rengetegen voltak, es oke, tavaly be se mentunk, vagyis haladas mar ez is.

A vasarnapi kirandulasra pedig ferj kinezett egy romaikori utat a terkeprol, amit aztan nem talaltunk meg, igy inkabb csak nezelodtunk. Nyilvanos osvenyek vezettek a birkafoldeken keresztul (magan gazdasagokrol van szo), a legeleszo baranyok kozott lehet egyik birkafoldrol a masikra jutni. Aztan meg tovabb es tovabb, nem tudom, mit lehet pontosan ott latni, mert baromi hideg volt, es inkabb hazamentunk. Az jo volt, hogy a turazo emberek koszongettek egymasnak, nekunk is. (nagyon kevesen voltunk, kb. 10-12 ember, 5-6 auto allt a parkoloban. Kristof persze innen is csak minel hamarabb haza akart menni, de Zalus az uton is szobatiszta volt, es amikor kertuk, hasznalta a WC-t (na jo, a termeszetet, de azt megfelelo modon) Aztan itthon mar nyugodtan vegezte a dolgat a nadragjaba. Szuper gyerek. Csak a kulsosegekre ad.
Itthon tuzetesen megneztuk a neten, nem csoda, hogy nem talaltuk az utat. Merthogy az ut az inkabb csak nehany random korakas, es minthogy a telekhatarok itt mindenhol kovel vannak kirakva (mas helyeken esetleg sovennyel), nem tunt fel a nehany extra kodarab.

2014. október 24., péntek

Az angolok

Van egy par angol kollegam, ezert kicsit kozelebbrol tudok mar roluk nyilatkozni. A warehouse-ban, ahol eloszor dolgoztam alig-alig akadt angol, cserebe tomerdek lengyel, 1-2 spanyol, olasz, orosz, ukran, ghanai, szudani stb. Angol szot nem is nagyon hallottam, bar a lengyelt egyre jobban ertettem :(

Itt viszont majdnem egyeduli kulfoldi vagyok (van egy masik lengyel lany, aki besegit, o mar tobb, mint 8 eve itt el, es regota van a cegnel is). Nem mondom, hogy siman ment a beilleszkedes, nem is mehetett, nem az erossegem a gyors baratkozas, plane idegen nyelven. Ha hivatalos ugyben kell beszelnem valakivel, sokkal gordulekenyebben jonnek a szavak. Szivesebben beszelek - akar telefonon is - szakemberekkel, minthogy reszt vegyek egy traccspartiban. Persze nem erossegem a 'small talk', de azert valamennyire megy, viszont en mindig 'business English'-t tanultam, a rovid mondatok, szleng, kulturalis hatter hianya nagyon nagy nehezseget okozott. Emlekszem, mennyire orultem, amikor eloszor elsutottem egy viccet, es nevettek rajta, azota pedig mar dijazzak is a szarkazmusomat.

Soha nem ereztettek, hogy baj lenne a nyelvtudasommal. Nem javitottak ki a hibaimat, de azert en megis kenyelmetlennek erzem, hogy nem tudok olyan gyorsan beszelni, ahogy gondolkodom. Neha meg mindig forditok magamban, jobb napjaimon kevesebbet, de van, hogy nehezebben razodom bele az angolba. Amikor kezdek, mindig szuksegem van nehany percre, hogy akklimatizalodjak. Van olyan kollegam, aki annyi szlenget hasznal, hogy gyakorlatilag a szovegkornyezetbol hamozom ki a mondanivalojat, van, aki ugy hadar, hogy allandoan vissza kell kerdeznem. Persze van, aki szepen beszel, a fonokom kifejezetten lelassul, ha velem targyal, mint kiderult, sok lengyel es litvan baratja van, igy hozzaedzodott a feladathoz. Szoval keveset csacsogok, de nem banom.
Elegge kedvelnek mar, mert segitek, ha szukseg van ra, pontos vagyok, jokedvu, es nem elegedetlenkedek. Mivel lejart a 6 honap probaidom, megvolt az elso 'supervision', hat olyan szep dolgokat mondott rolam a fonokom, hogy teljesen bearanyozta a napom. Eletemben soha senki igy nem dicsert meg meg, az angolomrol is annyit irt le, hogy fokozatosan megjott az onbizalmam, igy egyre javul az angolom es a kommunikaciom. Azt is leirta, hogy mindenkivel jol kijovok, mindenki szeret stb. Szoval agyba-fobe dicsert.

Persze, tudom, hogy jo angol szokas a dicseret, de nekem speciel nagyon bevalik, a legjobb motivacio. Mert azert mindenkit nem dicsernek. Az egyik lanynak most volt fegyelmije, mert hogy allandoan kesik. Ez a lany kicsit zuros, depresszios is, elvalt szulok, kevesse szereto anya, ket autista testverrel. Eleg sokat beszelgetek vele, es kedvelem is, pedig zuros, rendetlen, eleg trehany, de imadom a humorat, keresetlen es oszinte, mindenfajta pozolas es megjatszas nelkul. Persze az idegeimre megy azzal, hogy sokat hibazik (mindig beismeri, es nem mentegetozik, ezzel egyebkent igy van az angolok tobbsege, ha hibaznak, akkor szolnak, hogy 'it's my bad', bocsanatot kernek es tullendulnek a dolgon, irigylesremelto), sokat kesik, ma pl. a reggel 8 helyett 10-re birt beerni, igy egyedul voltam egesz reggel, ami a gyogyszerek, reggeli, penz csekkolas, es 'daily record'-ok megirasa miatt a leghuzosabb resze a napnak. Viszont telefonalt, hogy elfelejtette beallitani az orajat, irt meg bocsi sms-t is, es raadasul a delutanombol 2 orat atvallalt, igy kesobb kellett bejonnom.

Van nagyon baratsagos kollegam, aki mindig viccel, es bar sokak szerint nem professzionalis (jelentsen ez akarmit), szerintem a legjobb szivu es a legtobbet dolgozo munkaero, van olyan aki mindig haritja az 'apoltakkal' valo munkat, de valahogy ugy adja elo magat, mint a legfontosabb es legtobbet dolgozo valakit (na jo, ot nem annyira szeretem), van aki verprofi, es minden mozdulata szakszeru (o mar 2 eve van itt), es vannak meg sokan masok.

A legjobban az udvariassagukat szeretem. Barmit kerek toluk, semmi nem problema, es valoban probalnak segiteni, foleg, miota tenylegesen befogadtak. Miota latjak, hogy megbizhato vagyok. (meg persze tudnam meg sokaig sorolni a jo tulajdonsagaimat). A nyugalmukat is szeretem, es irigylem. 'No worries', abszolut alap, hogy nem idegeskedunk, szepen, nyugodtan megcsinaljuk a dolgunkat. Mindent meg lehet oldani, tok felesleges sietni. A toleranicat, ami tobbek kozott abban is megnyilvanul, hogy az 55 eves kolleganom szemrebbenes nelkul vette tudomasul, hogy az uj kollega meleg. Nem, mintha kulonosebben bejelentette volna a dolgot, hanem csak meselt a partnererol, akivel szakitottak, es igy uj lakas utan kellett neznie, es a partnererre utana 'he'-kent hivatkozott. Es senki nem kerdezoskodott, hogy hu, tenyleg, meleg vagy? Es az milyen? Mert ez nem tema. A ket emlitett kollegam (az 55 eves holgy es a meleg kollega, hat hiaba, en marcsak igy cimkezek jo magyar modra, pedig nekem aztan tenyleg semmi bajom a melegekkel, sot) a napokban targyalta ki a meleg kollega uj randijat. A valasztasok idejen - meg tavasszal, amikor uj voltam -, eleg sok UKIP-es konzervativ media jelent meg a bevandorlas korlatozasarol, es nagyon jol esett, amikor tv-nezes kozben a kollegak mind eliteltek ezeket a nyilatkozatokat.

Amit kevesse szeretek bennuk, az a furcsa tisztasag-fogalmuk. Nagyon nagy hangsulyt fektetnek a higieniara (nyilvan ez munkakori kotelesseg is), de fura dolgaik vannak. A padlo felmosasa utan kepesek beleonteni a koszos vizet a mosogatoba. Nem a WC-be, amibol pedig 2 is van a foldszintem. Ha egy kaja szavatossaga lejar, akkor a fagyasztobol is kepesek kidobalni. Vagy a 'best before' datum napjan. Ami ugye nem lejarati ido, hanem a fogyasztasra ajanlott. Iszonyat sok szemetet termelnek, rengeteg elorecsomagolt kajat vesznek, ami persze nagyreszt a boltok kinalata miatt ennyi.
Persze mindenki morog kicsit a keves penz miatt, de barmikor konnyeden hivnak taxit, ha eppen nincs kedvuk varni a buszra, allandoan bulizni, partykra es ettermekbe jarnak, es persze mindenki nyaral evente tobbszor is.

2014. október 23., csütörtök

Zalannak jo napjai vannak

Yuppie!
Kapott nehany tanulos jatekot is, amikkel halal boldog, Kristof idonkent jatszani hivja, es o nagyreszt boldogan lohol utana, tegnap pedig egy farmon voltunk. Megetette a lamakat! Es a kecskeket.
Eddig altalaban figyelemre se meltatta az allatokat, most pedig rohogve figyelte, ahogy az allatok lenyaljak a kezerol a kajat, szepen meg is mosta utana a kezet.

Aztan a jatszohazban megtanult lecsuszni egy kis muanyag csuszkaval, probalgatta, figyelte a tobbieket, Kristofot, foleg, es tobbszor lecsuszott, es orultmod orult a mutatvanyanak.
Az egyik tanulos jatekat (Logico) pedig ugy hasznalja, hogy megkeresi a helyes megoldast, es a szemunkbe nez, ugy keri a puszit es gratulaciot a jo megfejtesert. A szemunkbe nez! Allati aranyos:)

A farmon nemcsak jatszohaz volt, hanem gokart is (pedalos verzio), es kiprobalta, picit tekerte a pedalokat, de hamar feladta.
Persze meg mindig kitartobb volt, mint Kristof, aki kijelentette, hogy nem tudja, es nem is probalta meg. Ugyhogy meg mindig nem veszunk bicajt.

Zalan uj attrakcioja meg, hogy kulonbozo betuket formal a testevel, nagyon cuki, ahogy a K-t alakitja, vagy ahogy lefekszik az L-hez.
Kristof tovabbgondolasaban egy felnott segitsege is kell, igy egyutt formalunk betuket.


2014. október 16., csütörtök

Kristof is ir

... meg olvas is. Ma leirta, hogy 'I can see the sun'. Halal cuki. Vegre meggyogyult, es suliba jar, de mar csak holnapig, mert jon egy 17 napos oszi szunet. Hat, igy lehet elni.
A fogado oran elmondta a tanarnoje, hogy nagyon kis ugyes, a strukturalt rendszer abszolut fekszik neki, itt mar azert komolyabb tanulas folyik, mint az elokeszito osztalyban (lattuk a fuzeteit, nagyon erdekes volt XD), es ez persze jo neki, mert kevesebb az urejarat, szepen kovetik egymast az orak, konnyebben koncentral. Ha epp elkalandozik, vagy nem erti, mi van, akkor megnezi a tobbieket, hol jarnak, es koveti oket. A baratjat ugy insturalja, mintha legalabb a fonoke lenne, es a barat egyelore meg elviseli ezt a terrort, foleg, hogy az angolja meg nem olyan jo, mint Kristofe.
Amugy is nagyon szeret fonokoskodni, mindig kozli, hogy epp ki milyen szabalyt sertett meg, le is cseszi az elkovetot, leginkabb az apjat: 'Silly apa'. Mert a sarganal meg kell allni, vagy nem jo csatornara kapcsolt a tv-ben, vagy epp rossz helyen ment at a zebran.
Termeszetesen a szabalyok ra nezve sokkal rugalmasabbak.
Zalant is terelgeti, rendszabalyozza, legalabbis probalna. De ha hivja, Zalus is orormmel megy jatszani, foleg a trambulinra.
Azt is megtudtuk, hogy amikor szabad foglalkozas van, jellemzoen penteketn, Kristof mar csak a legritkabb esetben valasztja a szamitogepezest, inkabb valami mast XD Szuper hirek. A gyerekek szeretik, a betegsege ota kicsit jobban eszik, legalabbis zsaroljuk, igy lecsuszik a banan is, gyumolcsle is, vitamin is.

Megerkezett a beszedterapias felmeres eredmenye is. Minden jo, persze a segitsegre szukseg van, mert a hianyossagok ott vannak, de alakul minden, szerencsere szepen fejlodik, es a ketnyelvuseg nem, hogy nem viseli meg, hanem uj szarnyakat adott neki. Estenkent mar o is olvas. Kis fuzeteket innen. A hazifeladatokat orommel csinalja - most mar minden penteken kapnak 2-3 A4-es lapot. A tanarnoje azt mondja, nem erdekes, milyen, jo-e, a lenyeg az, hogy csinalja, es ezzel hozzaszokjon a feladatokhoz. Emellett azert vettem hazi feladat gyakorlo fuzeteket is, es majdnem minden nap dolgozunk beloluk.

Zalan pedig, dobbenetes. Mar mondtam, hogy sok minden leir, megert, az viszont ujdonsag,  hogy a PECS-konyveben levo kepekre csak az angol megnevezest hajlando hasznalni. Amugy is egyre tobb mindent angolul mond. A multkor esett az eso amikor a sulibol jottunk haza (o persze nem hianyzott meg egy napot sem, pedig semmivel sem eszik jobban Kristofnal), es kozolte, hogy 'umbrella, rain'. Az asszisztensevel szinte minden nap beszelunk par percet (legalabbis ha en is ott vagok), a multkor ismet atragtuk magunkat a vizualis segitsegeken, megprobal egy strukturaltabb napirendet kialakitani Zalannak. O is mondta, hogy szerinte Zalan mar unja az ovis kornyezetet, ahova a nap (delutan) elejen visszuk, es o tanulni akar, ezert bojkottal minden kozeledest. Mert amikor vegre atkiserik az osztalyba, ott mar minden OK vele. Az oviban pedig odaveti magat a CD-lejatszohoz, es hallgatja a kedvenc dalait. Az ovis asszisztens pedig aggodva kerdezoskodik, hogy milyen napja van Zalannak, es felderul, amikor azt hallja, hogy jo. Mostanaban szerencsere megint jo napok jonnek.
Felelmetes, hogy ha megmutatok neki egy jatekot a szamitogepen, amit konyvjelzobol keresek elo, o ezt egy alkalom utan leutanozza. A youtube-on keres, mostanaban pl 'butt', 'didi' keresoszavakkal, es nezi a tangas fenekeket. Hmm. Azert ez erdekes, fogalmam nincs, hogy honnan, ferj boszen tagad.
A homokora gyonyoruen bevallt nala, ha lejar, becsukja a notebook-ot.
Szoval eleg cuki, bar a multkor pont az oruletbe kergetett azzal, hogy hajnal 3-kor felkelt, es reggel 8-ig ebren volt. Pont addig, amig aludhattam volna, mert 9-re mentem melozni. Ugyhogy meg nem tagadja magat, de mostansag egy kicsit konnyebb vele.
Imadja, ha foglalkozunk vele, ha lenne vele valaki, aki allandoan jatszik vele, vagy legalabbis feladatokat ad neki (o is megkapta a koranak megfelelo hazifeladat csomagot, es persze imadja), igazan szuperul ellenne, sajnos ez jobbara arra az idore korlatozodik, amikor otthon vagyok napkozben.

2014. október 8., szerda

Most adott at egy levelet

D, az egyik 'bentlako'. Gyakorlatilag egy vers egy masik lakohoz (aki allandoan el akar koltozni, mert senkit sem szeret, es kicsit skizofren es paranoid is). Nyelvtanilag eleg szornyu, de rimel, es tok aranyos, es olyanok vannak benne, hogy mi vagyunk a csaladja es olyan jo itt egyutt. Nagyon cuki, amugy az egesz ember, es jolelku es segitokesz. Mindenki szereti, rengeteg baratja van, mert allandoan vidam es rohog es tancol, es enekel, szuper jo fej.
Ez a pasi korabban alkoholista volt, ongyilkossagi kiserletekkel.
A nagymamaja nevelte fel, az anyukaja is ertelmi fogyatekos, es amikor a nagymamaja meghalt, azt D. nagyon nehezen viselte el. Akkor kezdodott a depresszio, ivas, gyogyszertuladagolas. Aztan kerult ide, ebbe a hazba, es azota egyre jobban van. Az anyukajaval tobb evig nem talalkoztak, csak idonkent, nagyon sok talalkozast lemondott az anyja, aztan pont, amikor idekerultem, ismet osszebaratkoztak, es azota napi rendszeresseggel beszelnek telefonon, hetente tobbszor is talalkoznak, aprilis ota mar 3x voltak tobb napra kirandulni. Egyutt.
Csak jelzem, igy is lehet fogyatekkal elni. Ugy, hogy az ertelmi fogyatekos anyuka egyedul lakik egy onkormanyzati lakasban (illetve a pasijaval, mar en is voltam tobbszor naluk, amikor D-el volt 1:1 oram), fizeti a lakbert es a szamlakat, van olyan support worker-e, mint amilyen en is vagyok, aki segit neki a mindennapokban, es amiben raszorul, es megengedheti maganak, hogy evente tobbszor elutazzon ide-oda. Persze, okosan kigazdalkodva, pl. reggel es este 9 kozott ingyenes a buszkozlekedes, mert van fogyatekos igazolvanyuk. De igazan klassz helyekre mennek, es templomokat is megneznek, D. rendszeresen jatszik a templomok orgonajan vagy zongorajan, es ezt megengedik nekik, termeszetesen.

Nyilvan nem elunk alomorszagban, D-nek szep szammal akad - inkabb mar csak mult ido, mert ezert is vagyunk mi itt, tobbek kozt, hogy megakadalyozzuk - olyan 'baratja', aki lehuzza penzzel. Es persze van, aki kineveti, es szorakozik vele/rajta. Sot nem olyan regen tortent egy eset, amikor D. hazajott, es leborult a konyhapadlora, es nem reagalt semmire, holott eber volt, a szeme nyitva. Ijeszto lehetett, szerencsere en nem voltam akkor itt, mert azert elegge be tudok ilyenkor panikolni, ha valami gaz tortenik, bar ahogy halad az ido, egyre kevesbe. Kesobb D. mar tudott beszelni es elmeselte, hogy az egyik 'baratja' adott neki egy sodort cigit, amitol ilyen rosszul lett, eleg fura ize volt, es nagyon furan is erezte magat tole. Szoval azert vannak emberek.

De ez a D. az az ember is, aki a helyi fociklub tiszteletbeli tagja, a meccseken onkenteskedik (szemetet szed, musorfuzetet osztogat, ilyenek), es tobbszor felkerult mar a klub weblapjara, mint a legkitartobb es legjokedvubb szurkolo, es minden rendezvenyre meghivjak es ajandekot is kap. Azert nem olyan rossz itt fogyatekosnak lenni. Szerencsere..

2014. október 7., kedd

Az elet persze soha nem fekete vagy feher

Ugyanis, ahogy kipanaszkodtam magam, Zalus megajandekozott egy szuper nappal. Sok jatekkal, szemkontaktussal, nevetessel es nulla hisztivel.


Nagyon jol jott, mert Kristof viszont az atlagnal nyugosebb, lazasan volt itthon mar par napja, ugy tunt, ma vegre mehet iskolaba, de hajnal 3-kor ismet 38.8 fokos lazzal ebresztett. Elotte ejszaka egy igazi felrettenos, remalmos, kiabals ebredese volt. Es persze gyenge, a betegseg miatt tovabb fogyott, es lassan ott tartunk, hogy a csokit is csak hosszas rabeszelesre eszi meg. Csak vizet hajlando inni, meg gyumolcsteat sem. Es latszanak a bordai.
Ketsegbeejto.

2014. október 6., hétfő

Balhek

Zalan abszolut, teljes mertekben kezelhetetlen. Sajnos, tudom, hogy a kommunikacio hianya a ludas, de otletem sincs, hogyan lephetnenk tovabb, vagyis lenne otletem, de ahhoz ido kellene, de ha dolgozom, nincs idom, enni pedig muszaj. Iszonyu szerencse az asszisztens, mindig van egy-ket, sok kedves szava hozzank, es o teljesen le is tudja kotni a gyereket, szepen elmolyol vele napi 2 orat, de tovabb is kellene lepni, es nagyon felek, hogy nem fogunk tudni, es iskolavaltas lesz ebbol.
A Senco-val mar talalkoztam, valamikor a kozeljovoben lesz ujra talalkozonk, es persze tudom, hogy Kristoffal kapcsolatban mire szamitsak - szinte csak jora, mar volt egy megbeszelesunk a tanarnojevel, egeszen elegedett lehetek -, de Zalan abszolut rejtely nekem.

Es annyira kiakaszt neha, hogy a 'hisztik' utan hosszu percekig csak ulok, es remegek, es teljesen faradt es elkeseredett vagyok, es tavolsag van mar koztunk, mert nem toleralom a viselkedeset, es igyekszem korlatok koze szoritani, amit o szemmel lathatolag megbosszul, es masoknak tartogatja a nagy ritkan megmutatkozo kedvesseget. Es ez meg duplan faj, de mar nem sirok, mert minek, csak hianyzik a regi kapcsolatunk. Nem adom fel, nyilvan, nem, mintha megtehetnem, de felaldozni nem tudom magam. Szuksegem van alvasra es pihenesre, es masoknak is szuksege van ram. Pedig talan, ha jobban rafekudnek a temara, akkor lehetne fejlodest elerni, de meg nem tudom, honnan vegyek idot. Alakulnak azert a dolgok, talan, ha par honap mulva anyagilag is jobban megerosodunk, befejezem a sulit, es valami jobban fizeto, kevesebb hajtast igenylo melot tudok talalni, es a fennmarado energiamat Zalanra fordithatom. Addig pedig marad a majd holnap taktika.
De holnap akkor is nekiduralom magam. Vagyis meg ma. Vagyis ha ugysem alszom, akkor el is kezdhetem azonnal.

2014. szeptember 28., vasárnap

Autizmus nehezsegek

Az azert erdekes, hogy Zalan jobban tud olvasni, mint Kristof. Es irni is. Persze, angolul. Szeretnem megtanitani oket olvasni es irni magyarul is, dehat nincs kit. Mert Zalan hiaba tudna betuzni es kiolvasni a szavakat, termeszetesen fogalma sem lenne rola, hogy mit olvas vagy ir le. Vagyis a szavakat tudja, es ismeri, es vicces, amikor meg fordit is, pl. ha mondom, hogy 'rabbit; o leforditja, hogy 'nyuszi' es vica versa, de meg mindig nem lepett tul a megnevezesen, es jo lenne, ha jonne mar egy attores, es megertene, hogy mire is valo a beszed, mert most mar 4 eves elmult, es semmi. Tudja, mire valo a PECS, el tudja erni az akaratat, megmutatja, ha ehes, ha szomjas, odahuzza a kezunket, tehat tud kommunikalni. Tud rengeteg mondokat, eneket, rengeteg sok szot (persze csak foneveket), tehat tud beszelni. De hogyan kapcsolhatnank ezt ossze? Remenykedem a beszedterapiaban, nagyon.
Annyira okos, es annyira durva, hogy ha azt mondom neki, hogy 'dog', akkor azt siman leirja, begepeli, de a 'woman' szon sem akad fenn, sot, pontosan tudja, hallja, hogy ott W van es nem V. Persze, en is tudom a kulonbseget, de csak miota itt elek mar par honapja. Annyira nagy kar lenne erte, ha nem fejlodne tovabb a kommunikacioja, de amilyen makacs, ez sincs epp kizarva.

Iszonyatos hisztiken vagyunk tul, kb. minden napra jut egy. Az iskolaba - oviba - beerkezve szinte minden alkalommal nyom egy foldonfekvos, fejbeveros, konnyes hisztit. Mert ez, persze nem valtozott. Barmi baja van, azonnal hullani kezd a konny a szemebol. A legdurvabb az volt, amikor ferj az iskolaba beerve nem volt hajlando felvenni, erre ugyan abbahagyta a hisztit egy ido utan, de bosszubol bepisilt. Ult a foldon, es nezte, ahogy pisil. Es ezt mar soha nem csinalja, tehat nyilvan szandekos volt es nyilvan buntetes.
Ugyanilyen balhe volt otthon, amikor befejeztuk a notebook-ozast, es mentunk aludni. Akkor epp nem pisilt be, de szinte magankivul orjongott, es uvoltott, es eldobta magat, es a fejet is beverte (utana jo sokaig fajlalta, orjongo hisztizes kozben mindig szakitott idot, hogy megtapogassa a fajo testreszt), es csak nagy sokara nyugodott le. Es ilyen nem egy van, persze. A kedvencem, amikor anyukam ilyenkor megsajnalja, es karpotolni akarja, Ha ott vagyok, nincs gond, mert nem engedem, de hat nem mindig vagyok ott. Erthetetlen, miert kell neki is meg mindig elmagyarazni, 428-adszor is, hogy nem jutalmazzuk a hisztit, es nem erositjuk meg azt, hogy ha eleg sokaig hisztizik, akkor eleri, amit akar. A kovetekezetesseg a legfontosabb minden gyereknel, es autistaknal kulonosen. Es persze, en sem vagyok tokeletes, es lehetnek sokkal kovetkezetesebb is, de ha mas nem, ott van a jozan esz, ne akarjuk mar, hogy egy kepernyofuggo, kezelhetetlen, kirekesztett gyerek legyen Zalanbol. Persze, sokkal konnyebb lenne, aztan par ev mulva nezhetnenk korul, hogy milyen bentlako ellatast tudnank talalni az abszolut eletkeptelen gyereknek. Ami meg igy is sanszos, de felesleges ratenni nehany lapattal.

A tevekenysegvaltasra kaptunk az asszisztenstol egy bazi nagy homokorat, ami 3 percig pereg le, neki is ugyanilyen van (mindkettonknek o rendelte, a kerdesemre, hogy mennyivel tartozom erte, azt felelte, hogy o mar rendezte), hatha a kovetkezetesseg, es az egysegesseg segit majd Zalannak. Lehet talalgatni, ki az, aki hasznalja otthon.

Kristof pedig amilyen okos, annyira kaoszos neha. Mostanaban minden hetvegen van hazi feladat, nem nagy ugy, megcsinalhatnank 5 perc alatt is, persze minimum 15 perc. Es nem azert, mert nem akarja megcsinalja, hanem mert egyreszt be nem all a szaja kozben, masreszt mindenbol viccet csinal, harmadreszt idonkent semmit nem ert abbol, amit magyarazni probalok neki. A mai feladat teljesen, totalisan kiakasztott. Adott egy kep, pl. egy diszno kepe, alatta 3 szo, mondjuk pen, jig es pig. Ebbol kellett kivalasztani a helyes 'pig' szot, es leirni a kep es a szavak ala, egy kulon mezobe. Na, ezen elvacakoltunk egy ideig, egyreszt azert, mert Kristof eleg onallotlan, mindig megerositest var. Ebbol total fuggoseg tud kialakulni, igy probalom ravenni a minel nagyobb onallosagra, keves sikerrel. Nagy nehezen kibetuzi a szavakat, altalaban megtalalja a megfelelot, es aztan kovetkezett a 'masold le' keresem. Es a nyomatek kedveert alahuztam a szot. Es akkor lemasolta az ALAHUZAST, ---- Igy. Akkor mar elkezdett rangatozni a szemhejam, bekereteztem a szot, es megkertem, hogy azt masolja le. Mire BEKERETEZTE AZ ALAHUZAST. Na ekkor mar a rohogest kellett elfojtanom, es ujabb 2 perc utan megertette, mit is akarok. Innen mar viszonylag sima volt a menet, es en, bar rohogtem, azert nemikepp aggodva gondoltam a jovore, es ismet nagyon orultem az autizmusnak, hogy ilyen valtozatossa es a legkevesbe sem unalmassa teszi az eletunket. Es elmerengtem, hogy vajon milyen eselyei lennenek Kristofnak egy normal magyar iskolaba, de mivel hamar rajottem, hogy nagyjabol semmi, ezert inkabb elmeseltem ferjnek az esetunket.

Errol azert eszembe jutott egy felnott aspergeres blog, amit amugy nagyon szeretek, de ahol a kedves aspik halalosan fel tudnak idegelni, mert sajnos ok sem kulonbek semmivel sem az atlagembereknel a tekintetben, hogy nem latnak tovabb az orruknal. En sosem tekintettem ugyanis aldasnak az autizmust, es a mai napig is nagyon boldog lennek, ha eltunne az eletunkbol, bar sok felnott aspi mondja, hogy ok buszkek ra, es a szemelyiseguk resze, es a kedves szulok inkabb oruljenek, hogy auti a gyerekuk, es fogadjak el igy. Nyilvan elfogadtam, nem kerdes, autizmussal egyutt is, ugyanis van egy olyan erzesem, hogy senki sem jon majd egy olyan ajanlattal, hogy elvenne az autizmust a fiuktol, mivel tartozik erte?
A legjobban akkor nott meg a fejem, amikor az egyik kommentelo allati lekezeloen fejtette ki, hogy az anyanak nem kellene, hogy fajjon a szive azert, mert a gyereke nem jatszik mas gyerekkel, hogy egyedul van, mert hat o igy akar lenni, es a gyerek igy boldog, es anya oruljon, es ne olyan gyerekre vagyjon, akinek baratai vannak.
Meg most is felidegel. Mert egy aspinak igazan kellene tudnia, hogy 'aki egy autistat latott, az pontosan egy autistat latott'. Vagyis mindegyik teljesen mas. Es mig e szempontbol egyaltalan nem aggodom Zalanert, mert tudom, hogy nagyjabol nulla igenye van a tarsasagi eletre, addig Kristof csak akkor erzi jol magat, ha baratai vannak. Es tudom, hogy nagyon sok autista akar baratkozni, csak epp nem tudja, hogyan kell, es szenved ettol. Es lattam,hogy Kristof szajat is legorbulni, nem egyszer (szerencsere mostanaban nem), es a szivem szakadt meg erte.

Es ebbol kovetkezik az orok kerdesem, hogy ugyan mit is varhatnek vadidegenektol, ha se a csaladom, se a hasonlo nehezsegekkel kuszkodok sem ertenek meg, es nem is akarnak.

2014. szeptember 23., kedd

Es szerepelt!

Kristof szerepelt az eloadason. A kis piros tyukrol tanultak, festettek, enekeltek, eloadtak, fogalmazast irtak, es Kristofnak is volt egy mondata, es gyonyoruen, hangosan adta elo. Teljesen meghatodtam, hulye dolog, tudom, de amikor az eloadas vegen az egyik tanar megkerdezte, hogy mit szolok hozza, hogy hova fejlodott, nem egeszen egy ev alatt, azt mar nem birtam tovabb, es potyogott a konnyem. Persze kozben mosolyogtam, de sajnos a hormonok nalam ugy tunik nem tuntek el a gyerekszules utan. Semmi ok a sirasra, Kristof szuperul beilleszkedett. Ferj rendszeresen angolul tanul Kristoftol, azt mondja, az egyik legjobb nyelvgyakorlas vele beszelgetni.

Persze vannak hulye dolgok is, mostanaban kicsit sok is, ma pl. kaptam sms-t a sulibol, hogy Zalan nem volt jelen a reggeli letszam felolvasaskor es legyek szives igazolni, hol volt. Komolyan?! Zalan 1-tol 3-ig jar suliba. 1-tol 3-ig JARHAT suliba, es ezt nem en talaltam ki, hanem az iskola. Es akkor en magyarazzam meg. Komolyan eldobtam az agyam. Aztan megmagyaraztam. Persze a receociosnak, mert o a kontakt, es o tudomasul vette. Nyilvan nem az o hibaja, hanem a tanaroke, akik bar nem hajlandok egesz nap Zalannal bajlodni, azert elfelejtik a dolgot admisztrativan rendbe tenni.

Voltunk a hetvegen a Space Centerben, es Kristof nagyon elvezte es Zalannal sem volt nagyobb gond, bar a raketa hangjatol kiborult es elrohant, hat igen, a repulore hajazott, ugyhogy nyilvan tovabbra sem repulunk. Aztan amikor otthon mondta Kristof, hogy nagyon jo volt a space center, en megkerdeztem, mi tetszett neki a legjobban. A chips. Hat errol ennyit XD

2014. szeptember 22., hétfő

Hurra, a tenger

Nagy bajom nincs az angol idojarassal, rengeteget sut a nap, sokkal kevesebb az eso, mint azt gondoltam, alig-alig latunk kodot. Az a reggeli para, ami most osszel gyakoribb, nem ugyanaz a hideget araszto kod, mint amit megszoktam. De azt szokni kell meg, hogy olyan igazi meleg nincs, es ezert vizhez nem igazan jarunk. Rengeteg uszoda van a kornyeken, kb. 500 meterre is van egy, de meg nem voltunk, nyaron fontolora vettuk egy kisebb medence beszerzeset is, de mire a terv valosagga valt volna, augusztus kozepen, addigra vege is volt a nyarnak. Egy kozeli kisvarosban van melegvizes furdo, tervben is van, de nehez idot talalni. Viszont 2 orara van a tenger.
Mar ketszer voltunk ott es nagyon jo volt, bar persze nem furodtunk. Bar voltak paran, akik megtettek, foleg gyerekek, es Kristof is leoltozott, de egy kb. 15 fokos viz inkabb csak pocsolasra alkalmas. Persze Kristofnak tetszett a hullamzas, Zalan pedig megfontoltan kozelitett a hatalmas viz fele, eloszor orulten tiltakozott ellene, de szep fokozatosan kozelebb mereszkedett, es masodszorra mar o is ugrandozott a hullamokban.






Egy rendes magyar anya persze gutautest kapna, ha ilyen hideg vizben ugrandoznanak a gyerekek, es amugy is, gyakran van ugy, hogy tizegynehany fokban a kertben jatszanak es - foleg Zalus - papucs nelkul rohangal, es idonkent elered az eso, es megazunk, kicsit at is fagyunk, de persze nem lehet ilyenkor atoltozni es hazarohanni, ha nem masfele vagyunk, es nincs is nagyon ertelme, mert par perc mulva ujra kisuthet a nap. Igazabol barmikor valtozhat az ido, nem lehet kiszamitani, igy meg kell vele baratkozni. Es az is igaz, hogy miota elkoltoztunk, meg nem voltak betegek a gyerekek, egy kis nathat leszamitva, es bar penesz a regi hazban is csak a pinceben volt, en mindig ereztem fura szagokat ott, es gyanakodtam, hogy valami nagyon nem okes, nem veletlenul beteg Kristof minden 3. heten.

Nagyon szeretnek tenger mellett elni, es fogok is, majd par ev mulva, az az illat, a tengeri levego illata, a vegtelenseg, a hullamok hangja, o, olyan szep. Azt azert nem hiszem, hogy valaha is furodni fogok benne, oreg vagyok en mar ehhez, de a gyerekeknel ezt sem tartom kizartnak. Kristof amugy is annyira hidegturo, mint az apja, 20 fok alatt is legszivesebben csak egy poloban rohangalna. Erdekes ellentetkent viszont az iskoai pulovert soha nem veszi le, 25 fokban sem. Nyilvan, mert az az egyenruha resze, es az igy teljes. Hat hiaba, vannak dolgai. Zalan persze mas teszta, o sokkal fazosabb, es nagyon tud sirni, ha fazik, persze mondani nem tudja, mi a baja, de neha azert kitalaljuk. Ennek ellenere a zoknit nem turi a laban, es bar papucsban megy ki a kertbe, azt rendszeresen ott felejti a trambulinnal, es mezitlab rohan be a hazba, maminak nem keves sopankodasra adva ezzel okot., Az autizmus szepssegei XD





2014. szeptember 18., csütörtök

Magyarok

Talakoztam mar par magyarral idekint, es valahogy olyan jo erzes, hogy jok a tapasztalatok. (Majdnem) mindenkinel maximalis segitokeszseget es korrektseget tapasztaltam, es ez jo hir, es jo erzes, mert azert az nagy dolog, hogy valaki magyarul szol hozzam az egesz napos angolozas utan. Mert hiaba jonnek egyre gordulekenyebben a szavak, hiaba tudok mar neha viccelni is, azert ez faraszto agymunka. Ha bent alszom a hazban, van, hogy 30 ora is eltelik, folyamatos angol anyanyelvu kozegben. Ugyanis a melohelyen most mar en vagyok az egyetlen nem angol, es azert se a szlenget, se a hadaros angolt nem ertem 100%-osan, es persze van olyan kollegam, akivel sokat tudok beszelgetni, de nyilvan olyan is, akivel nem igazan talalom meg a kozos hangot, es ez neha elkeserito. Vagyis nem elkeserito, de nehez.
Raadasul olyan kornyeken lakunk, ahol szinten angolok elnek, kb. 90%-ban, ami jo hir a kulturaltsag szempontjabol, de a szocialis eletnek nem kedvez. Hiaba nem vagyok egy kimondottan tarsasagi leny, azert jo erzes, ha utamba kerulnek magyarok, es az elmult heten 3 uj ismeretseg is akadt.

Persze azert vannak lehuzos magyarok is. Mult heten csomagot kuldtem Balunak, es eloszor attol a futarcegtol kertem ajanlatot, aki anno minket is koltoztetett, mami csomagjait is ok hoztak. Ugy 300 kg-val jottunk Angliaba, egeszen szep penzt kerestek rajtunk. Az eredmeny, £70 fontot kertek volna a szallitasert, amit durvan sokalltam, egy kovetkezo ceg ajanlata £ 50 volt. Vegul a 3. ceg £27 -ert korrekten, gyorsan lebonyolitotta a szallitast. Hat szuper. Persze az szuper, hogy meg 10 ezer forint sem lett igy a fuvar, de azert, na. Most megerte ez nekik, hogy elveszitettek egy allando megbizot, plusz nyilvan nem fogom oket ajanlani senkinek. Oke, nagy a piac, sok a megbizas, de azert nem kene hulyenek nezni.

Azert is jo magyarokkal talalkozni, mert itt, Angliaban Magyarorszag annyira nincs rajta a terkepen, hogy az valami botranyos. Az atlag angolnak fogalma nincs rola, hogy hol van, mi van ott, meg semmi. Persze, volt, aki ismerte Puskast, es a 6-0-rol is tudott, masvalaki Debrecenbe jart egyetemre 1 evet, egy spicces angol Hajra Fradival fogadott, es persze paran ki tudjak mondani,  hogy 'egeszsegedre' vagy legalabbis ok azt hiszik. De sokan azt hiszik, ott is lengyelul beszelnek. Mondjuk az legalabb jo, hogy nincs rossz hirunk. Semmilyen hirunk nincs, de van olyan lengyel csaj, aki azt mondta, hogy idonkent szegyelli magat, hogy o is lengyel, mert a lengyel bunozes eleg nagy errefele, es a media tele van veluk. O meselte, hogy neha az utcan megy a fiaval, es meghallja, hogy lengyelul karomkodnak korulotte, akkor gyorsan atvalt angolra. Esetleg gorogre, leven 3 nyelvu a csalad, a gorog apukanak koszonhetoen. Egyszer en is ateltem ezt, amikor egy nepes ciganycsalad tarsalgott a buszon magyarul, kicsit sem szalonkepesen, es orultem, hogy nem a gyerekekkel vagyok, igy nem derul ki, hogy magyar vagyok.

Pedig mindennek dacara en nem akarom megtagadni a hazamat, a celom az angol allampolgarsag, de addig meg van hatra nehany ev. En elegge nagy magyar voltam, nem olyan osmagyar fajta, de buszke voltam a tudosainkra, a sportolokra (megkonnyeztem az olimpiai sikereket is), es bevettem a propagandat a magyar oktatas felsobbrendusegerol. Persze ez mar regebben volt, kb. 10 evvel ezelott. Mar nem hiszem, hogy mindenki hulye, aki kevesebbet magol, mint egy magyar. Es szilardan hiszek az angolszasz oktatas szemelyisegkozpontu fejleszteseben, es kicsit sem hiszek mar a poroszos oktatasban. De meg par eve is - ha nem lenne blogom, nem emlekeznek -. leirtam, hogy az amerikaiak hulyek. Pedig mennyire nem volt igazam. Egyaltalan nem hulyek, csak epp masra helyezik a hangsulyt. De ezt hallottam evek alatt, hogy ok aztan semmit nem tudnak, semmire nem alkalmasak. (Epp csak a vilaggazdasagot uraljak, nekunk marad a nemzeti ontudat.)

Kristof peldajan pedig latom, hogy az angol oktatas is mennyire gyakorlat-orientalt. Nem tanulnak halmazelmeletet es szorzotablat elso osztalyban. Mult heten olyan hazival jott haza, amiben meg kellett szamolni, hanyat mutatnak az emberek. Nem tudom ezt most megfogalmazni, A lenyeg, hogy 10-20 mutattak szamokat, Kristof megszamolta az ujjakat, es beirta a megfelelo megoldast. Ez a hazi. Vicces,nem? Persze ismerem a tantervet, erre a felevre (harmadevre) a kovetkezo a feladat.

A harmadev fo temaja az unnepek temakore. Elkezdve a szulinapoktol, a kulonbozo vallasi unnepeken at a feny unnepeig. Duwali (ezt biztosan rosszul irom, de lusta vagyok rakeresni), Bonfire Night, Guy Fawkes Day es a Karacsony.
Matekbol a szamok ismerete 20-ig, es elkezdodik az osszeadas es kivonas. Emellett a penz fogalom bevezetese.
Angolbol verseket tanulnak es torteneteket olvasank, a fenti temakorben.
Science (termeszeteismeret): megtanuljak, hol, melyik orszagokban tartjak a fenti unnepeket, ezzel kapcsolatban a kulonbozo orszagok idojarasait. Ultetnek novenyeket, es figyelik a fejlodesuket.
Van vallasoktatas is, ami nem az otthoni hittan, hanem a fenti unnepek kapcsan megismerik a kulonbozo vallasokat, beszelnek roluk, meglatogatjak a kulonbozo templomokat, de sajnos annyira vallasi analfabeta vagyok, hogy nem tudom, mik ezek. Angolul mar lattam, de majd hatha Kristof tudja.
Es van a muveszet es design & technology tantargy, amiben szinten az unnepekhez kapcsolodoan keszitenek mindenfelet.
Szoval gyakorlat, csoportmunka, megfigyeles, alkotas. Es eloadas, mert holnap is lesz egy, az osztalyuk tart bemutatot. Sehol semmi tenyismeret, de azert a penzzel maris elkezdtek foglalkozni, a szamitogep mindennapos hasznalati eszkoz.

Valahogy akarhonnan indulok, mindig az iskolara kanyarodok vissza. Es ugyanazt erzem, mint amikor Balazs a Waldorfba jart. Hogy jo helyen vannak a gyerekek. Es jelenleg nekem ez a legfontosabb.

2014. szeptember 13., szombat

Masfel het

... telt el a sulibol. Es ismet iszonyu sok dolgunk lett. Tul azon, hogy ferj heti 2x nyelvtanfolyamra jar, Kristofnak plusz egy angol oraja van hetfon delutan, iskolaido utan, Zalan ugye meg mindig csak napi 2 orat tolt a suliban, vagyis reggel Kristof suliba be, hazajonni, majd 1-re Zalannal suliba be, majd vissza, aztan 3 utan haza mindkettovel. Hetfonkent persze csak Zalannal, mert Kristofnak van a nyelvi felzarkoztatoja, kedden es csutortokon pedig anykamnak kell Zalant bevinni, es Kristoffal egyutt begyujteni, mert akkor van ferj tanfolyama.
Szerencsere atlagban mar heti 2 szabadnapom is van, es csak 39-40 orat dolgozom. Ha nincsen senki szabadsagon a melohelyen. Vagy nem beteg. Szoval idonkent.

Zalan rendesen belejott az iskolaba, ugyanis eloszor meg az oviba visszuk, onnan szallitja at az asszisztens a kovetkezo ajtonal levo osztalyterembe. Sajnos Zalan teljesen elutasitja mar az ovit, es hihetetlen vergodest bir lerendezni, hogy vegre atmehessen a sulis reszre. Ott aztan vegig vele van az asszisztens, tanitgatja, megprobalja ravenni az egyuttmukodesre, es probalja vizualis segitseggel megertetni vele az eloszor feladat, utana jutalom (szamitogep, leginkabb) szabalyt. Hat.. tobb-kevesebb sikerrel, penteken mar megmutatta a belilult foltot a karjan (az asszisztens, nem Zalan), amit elozo nap kapott a kis ordogunktol. Nem igazan vevo meg a draga a szabalyokra. Khmm. Persze, bocsanatot kertem, a valasz az volt, hogy semmi baj (nana!), szegeny meg nem tudja kifejezni magat. Hat igen. De jo hir, hogy mar szinte soha nem pisil be, a nagydolgot azt pedig - ha eszrevesszuk, hogy keszul ra, ami nehez, leven nem igazan erolkodik, egy par pillanat muve az egesz -, akkor bilibe. Ha nem, nadragba. Azert ez egy gyonyoru eredmeny.

Kristof pedig penteken dicserettel jott haza, "Star of the week" cimmel, mivel remekul dolgozott egesz heten, es szepen beilleszkedett az elso osztalyba. Plusz egz "great helper" matricat is kapott, mivel onkent felvett a foldrol egy szemetet XD Vagy valami ilyesmi lehetett, Kristof iszonyu buszke volt magara. Mindenki dicseri, a korabbi asszisztens is elhulten emlegette a remek angoltudasat, szinte szarnyal a gyerek az iskolaban. Persze azert megsem teljesen kakukktojas, a hetvegeket jobban szereti, mint az iskolas napokat, de azert nincs gond vele reggelente, mar nem is mindig keri, hogy kiserjuk be a terembe, az udvaron elkoszon tolunk. Szerencsere szeretik a gyerekek, ez iszonyatosan megkonnyiti az eletunket.

Megvolt a beszedterapias felmeres is. Egy holgy jott felmerni a gyerekeket a suliba, ahol eloszor velunk, szulokkel keszitett egy masfel oras interjut, majd a gyerekekkel kulon-kulon egy jatekos foglalkozas kereteben (hogy Zalannal mire jutott, azt elkepzelni sem tudom, de mi utana hazamehettunk, igy nem tudom az eredmenyt), es kesobb a gyerekeket megfigyelte az osztalykozossegben. Mindenesetre a velunk tortent beszelgetes utan azt mondta, hogy o azokkal a gyerekekkel foglalkozik az autizmuson belul, akik a nyelvi fejlodes alacsonyabb szintjen allnak, tehat Zalannal. Persze Kristof sem marad segitseg nelkul, csak o mas eszkozoket igenyel, amiben egy kolleganojenek van tapasztalata.
Tehat van egy csoport - nevezzuk oket logopedusoknak -, akik autista gyerekekkel foglalkoznak, de ok is kulonbozo igenyu gyerekekre vannak specializalva. Hat igen, ot akkor nagyon ereztem a kulonbseget a magyar es az angol ellatas kozott. Latszott, hogy pontosan tudja, mit csinal, van benne tapasztalata, nem tetovazott, nem nekem kellett tanacsokat adnom, hanem o segit nekunk. Mert lesz 3 talalkozo a gyerekkel (most elsosorban Zalanrol beszelt, mivel o hozza fog kerulni nagy valoszinuseggel), es megkerdezte, hogy hol szeretnenk ezeket a talalkozokat, az iskolaban vagy otthon, mert ugy celszeru, ha ugyanoda szervezzuk oket. Mivel kivancsi vagyok, es szeretek tanulni, meg amugy is praktikus, az otthonit valasztottam, igyekszem mindegyiken ott lenni. Eleg izgalmas.

Balazs pedig nagyon jol erzi magat a suiban, a spanyoilra nagyon rafekudt, mindenfele nyelvvizsgakat tervez, es versenyre indul. Es, ha minden igaz, 1 ev kihagyas utan, ujra teniszutot fogott a kezebe. Sajnos nem a sajatjat, mert azt elfelejtettem utanakuldeni:/

2014. szeptember 5., péntek

Suli!

Hat vegre elkezdodott. Gondolom, mindenki ismeri azt a kepet, ahol az iskolas gyerekek morcosan allnak az "elso nap az iskolaban" fenykepen, mig anyu boldogan ugral.
Hat igen, at tudom erezni, de mivel most dolgozom, nem otthonulo anyakent, hanem fizetest is kapok stb., igy nem annyira viselt meg a nyari szunet, mint regebben. Raadasul irto rovid is volt, 6 het az egesz. De azert orulok, mert a fiuknak szuksege van a rendszeressegre.
Es foleg Kristof boldogan ment suliba. Es a tobbiek is.

Balu pl. amennyire szeretett egesz evben itthon lenni, es annyit es akkor tanulni, amennyit es amikor raer, es aki a magantanulosaga elejen nagyon hangoztatta, hogy ez a legjobb dolog, ami tortenhetett vele, es mar hamarabb el kellett volna kezdeni ezt az otthontanulast, annyira utalta a vizsgaidoszakot. Mert hat legyunk oszintek, nem igazan eroltette meg magat a fiu, es naponta 2 oranal tobbet soha nem tanult. Ellenben a vizsgaidoszakban egesz nap, tobb heten keresztul, es azt mondta, hogy ez igy iszonyu. (hat igen, majd megnezzuk a felsooktatast, hogy veszi, bar ott legalabb mindenki hajt vizsgaidoszakban, es nem irigykedik a tobbiekre, hogy ok lazan elvezik a hatralevo napokat. Amugy nem lett rossz az eredmenye, foleg spanyolbol, toribol, foldrajzbol hasitott, de a rettegett matek is 3-as lett, ha jol emlekszem, es epp csak lemaradt a 4-esrol. Balunak tehat tetszik az ev, spanyol faktra jar, es nagyon elvezi, telen nyelvvizsga.
Sajnos a bioszt nem akarja csinalni, bar elismerem, hogy azt foleg en probaltam eroltetni, mert fixa ideam, hogy mernokvegzettseg nelkul sokkal nehezebb az ember elete, es mernokkent konnyen talal allast barhol, sajnos be kell latnom, hogy nem ez az o eletutja, sokkal jobban mennek neki a humantargyak. Hat ez van, lehet jo szakember valaki humantudassal is, csak nehezebben. Mert szerintem humanszakmaval Dunat lehet rekeszteni, de eroltetni akkor sem akarnam tulzottan, ha en felugyelnek ra, de ez most a nagyszulok es apa dolga, bele kell nyugodnom.

Kristofnal kicsit sem aggodtunk. Tok jol tudta, mi var ra, egyszer sem mondta, hogy nem akar iskolaba jarni. Bar ez az ev kicsit mas - mint mindegyik -, uj terem, uj tanar, uj asszisztens, uj osztaly (Angliaban szokas, hogy ha tobb parhuzamos osztaly van, a gyerekeket kicsit megkeverik, igy minden evben uj az osztaly osszetetele; emiatt pl. sokkal jobb a kapcsolat az evfolyamokon belul) A valtasrol a tavalyi asszisztens ev vegen osszedobott egy A/4-es formatumu konyvet, fotokkal, hogy mire is szamitson jovore. Benne az uj tanterem, uj tanarok, es minden, ami az iskolaval kapcsolatos. Szuper kis En-konyv lett, es persze mindezt magatol csinalta ez a pedagogusok gyongye, tenyleg nem tudok eleg halas lenni neki, es ilyenkor visszagondolva mindig keveslem azt a tabla csokit es lapot, amit ajandekoztunk ev vegen, de epp akkor nem volt az ajandekozasra nagyobb keret.
Szepen indult is az elso nap, egyenruhaban, taskaval elindultunk. Tudni kell, hogy Kristof borzalmasan keves dolgot eszik (es mennyisegileg is keveset), igy tavaly nem menzan kajalt, hanem vitte a kis lunch box-at, es abbol evett (peksutemenyt, gabonapelyhet, keves hust - amig ette, mar nem -, palacsintat, tehat finoman szolva sem egeszseges eteleket) Mivel identol a varos osszes iskolajaban ingyenes az ebed az elso 3 osztalynak, igy ugy gondoltuk, probaljuk meg, hatha a gyerekeket latva tobb mindent megkostol. Az iskola kapujaban azonban Kristofnak feltunt, hogy hianyzik a hatizsakja. Es onnantol borult minden. Sirt, bujt a pulcsimba, es nem akart bemenni az osztalyba, ferjnek haza kellett mennie a kajaert. Szerencsere ketten voltunk, becsabitottam az osztalyba, ahova szinten csak eroszakkal/olben tudtam bevinni, mert hogy uj helyen van. Es a legnagyobb baj: kereste e baratjat, Adriant, a kis lengyel kisfiut. Az asszisztens ugy emlekezett, hogy o a masik osztalyba kerult (szerencsere rosszul, de ez csak sokkal kesobb derult ki). Viszont el kezdett Kristoffal beszelgetni. (tudni kell, hogy Kristof automatikusan angolra valt, nemcsak akkor, ha angolokkal talalkozik, hanem ha iskolai kozegben van, akkor is)Kimentunk a folyosora, elkezdtek rajzolni egy tablara, irni, es hamarosan megnyugodott, igy ott is hagytam par masodperc utan, megnyugodva koszont mar el tolem. En pedig elkezdtem az igazi aggodast. Persze delben, mikor Zalant vittuk, meglestuk Kristofot is, aki kezenfogva setalt a baratjaval. Es amikor mentem erte, lattam, hogy egymas mellett ulnek meghitten, ugy nezik a digitalis tablat, ahol epp valami mese ment. Nem volt vele gond, meseltek, kiveve az ebedet, ahol felhaborodottan utasitotta vissza a menzakajat (na jo, igazabol kiborult, hogy mire is akarjak mar megint ravenni), de valamit evett a sajat csomagjabol. Delutan mar meselt is egy kicsit az iskolarol es azota is minden rendben.

Zalan miatt annyira nem aggodtam. Vagyis nagyon aggodtam, de tudtam, hogy ot aztan semmi nem fogja megviselni, ha nem tetszik neki valami, azt egeszen hatarozottan a tobbiek tudomasara fogja hozni, es ugyis csak azt csinalja, amihez kedve van. Persze en tudom, hogy legalabb egy ember folyamatos jelenlete szukseges ahhoz, hogy minden rendben legyen, es hogy orommel fog barmit csinalni, amit o akar. De mondjuk leultetni, meselni neki, vagy ugy magyarazni, hogy a tobbiekkel egyutt tanuljon, az teljesseggel eselytelen. Pelenkat adtunk ra, mert bar napkozben mar jo hatasfokkal hasznalja a bilit, ha elmegyunk valahova meg pelusos, de megegyeztunk, hogy ha otthon mar hanyagolja, itt se adjuk ra, tegyunk be valtasruhat, a tobbit megoldjak. Oke. (es ma mar nem volt baleset. Hozzateszem, otthon sem, 2 napja semmi, magabiztosan hasznalja a WC-t is mar, es nagydologra is. Hiaba, aki iskolas..) Zalan tehat egyelore napi 2 oraban gyuri az iskolat. Es amikor mentunk erte... Kristof korabbi csodaasszisztense vart minket, es agyba-fobe dicserte. Azt mondta, hogy tunderi, okos gyerek, es legszivesebben hazavinne. Felajanlottam neki, hogy par napra az ove, de nem elt a lehetoseggel. Es megmutatta, mit muvelt Zalan. Beutket diktalt neki, a huszonvalahanybol 17-et tudott fejbol, le is IRTA!! oket, a tobbinel ralesett a billentyuzetre. Leirta oket a tablajara. Nem is tudtam, hogy ezt is tudja. Nem is csinalta otthon sose, igaz, nem is gyakoroltuk. Azt tudtam, hogy a billentyuzeten megtalalja oket, dehogy leirja.. Aztan kivitt az osztaly udvarara, ahol van egy tablafal, erre irta fel az asszisztens az abc-t a gyerekeknek. Hogy ismerkedjenek vele. Vagyis csak az a, b, c, d-t. Ugyanis ekkor Zalan odament a tablahoz, kivett egy kretat a vodorbol es folytatta. Hogy d, e, f, g, h stb. Szoval megvan az ugyeletes zseni is. Iszonyatosan megdicsertek.
Ugyhogy most ez van. A kis ordog, aki mellett egy pillanat nyugta sincs az embernek, ugy lubickol az iskolai kozegben, mint egy kis hal. Mert vegre tanulhat, o micsoda boldogsag. Persze tudom en, hogy ez nem minden, mert meg csak napi 2 ora, es hol meg van az osszes egyeb dolog, amit az iskola meg akar tanitani. A szocialis viselkedes, a szabalyok, a kozossegi let, a kommunikacio, elsosorban. De legalabb jo kezekben van, olyanokeban, akik felismertek, hogy o egy kis autista zseni, akibol valoszinuleg soha nem lesz olyan gyerek, mint a tobbike, de vannak olyan kepessegei, amit fejleszteni lehet, amivel boldogulni tud, amiben o jo. Es ezt tamogatni fogjak, mint igertek. Szoval nem tudom, meddig marad, maradhat Zalan egy normal osztalykozossegben - sok mindentol fugg ez -. de kicist nyugodtabb vagyok felole is.

2014. szeptember 1., hétfő

Hosszú volt ez a nyári szünet,

de holnapután kezdődik a suli. Nos, nagyon várom, Kristóf is, Zalán nyilván még nem nyilatkozik. Nehéz őket lekötni, főleg, hogy már nemcsak Kristóf, de Zalus is rákapott a notebook-ozásra, gyakorlatilag állandóan azt bámulnák.
Hát igen, Zalán gyakorlatilag megtanult olvasni angolul a youtube-ról. Elég fura, de megtanulta az összes betűt és hangzót, simán kibetűz bármilyen szót. Mert persze csak az ilyenek érdeklik, profin használja az egeret, sőt, már be is üti a keresőbe a megfelelő betűket, gőzöm nincs, hogy csinálja.
Persze, ettől még egyáltalán nem beszél jobban, egyáltalán nem kér, viszont szebben beszél, gyakorolja a hangokat (k, k, mondogatja), így már nem 'tancsó', hanem 'kancsó', és persze 'kitchen', mert nehogy már angolul ne beszéljen. (a hangok ugye nagyon fontosak az angolban, mert nem úgy írjuk a szavakat, ahogy ejtjük).
Tehát van egyfelől egy döbbenetes szókincse, immár angolul is Zalánnak, és továbbra sem használja a szavakat kommunikációra. Hihetetlen, de ez van. Már nem kell félnem, hogy nem beszél, mert beszél ő, egész nap különböző szavakat mondogat, de a kommunikációval ugyanott tartunk, ahol 2 éve. Hát, szuper.
Szobatisztaságban egy kicsit már előreléptünk, napközben, itthon nincs pelus, és random ráül a bilire és produkál is bele, de általában szólni kell neki, hogy bili-idő. Érdekes módon, ha én vagyok vele, akkor nincs baleset. Ha apa, vagy mami, akkor többször is. Persze, nyilván én vagyok a családban a legkeményebb, de az is igaz, hogy kb. engem tisztel egyedül valamennyire, egyedül tőlem tart (hurrá), és nekem nagy eséllyel szót fogad. Kár, hogy nagyrészt dolgozom, amit ő szépen ki is használ.
Viszont alszik már esténként, nagyon ritkán kel fel, és akkor sem kell már szórakoztatni - általában -, hanem x idő után visszaalszik.
Az evése, az valami borzalom, kb. 2-3 dolgot hajlandó megenni, és a listán se hús, se gyümölcs, se zöldség nem szerepel, és ettől jó eséllyel be fogok dilizni.



Kristóf pedig, rá jellemző módon, az eddigi angol tudást, amit az iskolában kapott, magába szívta, mint egy szivacs, és most tökéletes kiejtéssel, mondatokban beszél angolul. És magyarul is, szinte hibátlan nyelvtannal. Sok mindent megért már a környezetében, foglalkozik mások érzéseivel, a világgal, repüléssel, akcióhősökkel, úrhajóval, gyarkorlatilag minden érdekli.
Gond nélkül közelít már az idegenekhez, főleg a gyerekekhez, akikkel nagyon hamar megérteti magát, és bárkivel eljátszik. Ugyanakkor a nagy barátkozási kedv alábbhagyott, csak válogatott kevesekkel hajlandó "mélyebb' barátságot kötni, így legalább nem szegődik már mindenki nyomába, csak azzal játszik hosszabban, aki megérdemli.
Ez tök jó, mert néha vérzett a szívem, látva, hogy csak követi, üldözi a vágyott barátot, és elutasítást kap.
Kristóf nagyon hálás gyerek is, minden ajándéknak iszonyatosan örül, de akár a közös szerzeményeket is - pl. serpenyő - nagy üdvrivalgással köszönti. Ami nem jelenti azt, hogy ne lennének kívánságai. Vannak, sőt, egyre több. Főleg játékok, ruhadarabok a kedvelt figurákkal. Thomas és Angry birds immár letűnni látszik, van helyette Spiderman és Mario.