Balhek

Zalan abszolut, teljes mertekben kezelhetetlen. Sajnos, tudom, hogy a kommunikacio hianya a ludas, de otletem sincs, hogyan lephetnenk tovabb, vagyis lenne otletem, de ahhoz ido kellene, de ha dolgozom, nincs idom, enni pedig muszaj. Iszonyu szerencse az asszisztens, mindig van egy-ket, sok kedves szava hozzank, es o teljesen le is tudja kotni a gyereket, szepen elmolyol vele napi 2 orat, de tovabb is kellene lepni, es nagyon felek, hogy nem fogunk tudni, es iskolavaltas lesz ebbol.
A Senco-val mar talalkoztam, valamikor a kozeljovoben lesz ujra talalkozonk, es persze tudom, hogy Kristoffal kapcsolatban mire szamitsak - szinte csak jora, mar volt egy megbeszelesunk a tanarnojevel, egeszen elegedett lehetek -, de Zalan abszolut rejtely nekem.

Es annyira kiakaszt neha, hogy a 'hisztik' utan hosszu percekig csak ulok, es remegek, es teljesen faradt es elkeseredett vagyok, es tavolsag van mar koztunk, mert nem toleralom a viselkedeset, es igyekszem korlatok koze szoritani, amit o szemmel lathatolag megbosszul, es masoknak tartogatja a nagy ritkan megmutatkozo kedvesseget. Es ez meg duplan faj, de mar nem sirok, mert minek, csak hianyzik a regi kapcsolatunk. Nem adom fel, nyilvan, nem, mintha megtehetnem, de felaldozni nem tudom magam. Szuksegem van alvasra es pihenesre, es masoknak is szuksege van ram. Pedig talan, ha jobban rafekudnek a temara, akkor lehetne fejlodest elerni, de meg nem tudom, honnan vegyek idot. Alakulnak azert a dolgok, talan, ha par honap mulva anyagilag is jobban megerosodunk, befejezem a sulit, es valami jobban fizeto, kevesebb hajtast igenylo melot tudok talalni, es a fennmarado energiamat Zalanra fordithatom. Addig pedig marad a majd holnap taktika.
De holnap akkor is nekiduralom magam. Vagyis meg ma. Vagyis ha ugysem alszom, akkor el is kezdhetem azonnal.