Oldalak

Zalan

Lilypie Fifth Birthday tickers

Kristóf

Lilypie Kids Birthday tickers

Balázs

Lilypie Kids Birthday tickers

2010. szeptember 30., csütörtök

Nemzetközi Babahordozó Hét Nyíregyházán is

Nemzetközi Babahordozó Hét 2010


Ölben lenni jó! Kötve kötődve…

Nemzetközi Babahordozó Hét 2010
világszerte
és a Nyíregyházi Babaklub szervezésében
városunkban is

2010. október 7-9. Nyíregyháza


2010. 10. 07. Csütörtök


•10:00 Bemutatkozik a Nyíregyházi Babaklub
•10:30 Környezettudatos háztartás és babaápolás (Görbedi Eszter E-misszió munkatárs)
•11:00 Próbahordozás
Parkold le a babakocsit, vásárolj, sétálj babát hordozva!

•14:00 Eszmecsere, vitafórum az igényszerinti szoptatásról. Előadás után szoptatási tanácsadás (Duljánszki Erika védőnő, szociálpedagógus)
•14:30 Zenebölcsi (Olajosné Lahocsinszky Ágnes zenetanár)
•15:00 Előadás a babaúszásról és a Kalovits-módszerről (Hamzáné Paszternák Andrea babaúszás oktató)
•15:30 Ceumed Kft. termékbemutatója (előtte-utána tanácsadás)
15:40 Hordozós divatbemutató (a Nyíregyházi Babaklub tagjai)
16:00 A hordozás ortopédiai hatásai – az ortopéd szakorvos szemszögéből
(Dr. Hock Csaba ortopéd sebész adjunktus)
•17:00 Rajzpályázat eredményhirdetése
A nyereményeket a Mókus Játszóház ajánlotta fel. 1. helyezett: szülinapi buli a Játszóházban,
2-3. helyezettek játszóházi bérletet kapnak

2010. 10. 08. Péntek

9:00 Babaúszás bemutató óra (Hotel Pagony)
•10:00 Babaúszás (min.5 érdeklődő esetén. Jelentkezési határidő:10.05.Kedd. A próbaóra díja 1500Ft/család a Pagony bérleti díja miatt)
•9:00 Hordozós kör – hordozós séta a Kossuth téren, városnézés Szinyéri Péterné idegenvezetésével
•10:00 Előadás a hordozás pozitív testi-lelki hatásairól – a kötődő nevelésről (Kovácsné Dibáczy Zsuzsanna gyógypedagógus, pszichológus)
•11:00 Hordozzunk, de mivel? Hordozási tanácsadás és beszélgetés. (Rákhel-Szöllősy Ramóna hordozókendő-tanfolyamvezető és babahordozási tanácsadó) Próbahordozás

•14:00 Babamasszázs: Bébi Shiatsu bemutató (Béres Miklósné Kati shiatsu gyógyász és oktató)
•14:30 Csecsemőgondozás, ha beteg a baba (Dr. Gazda Emese tüdőgyógyász adjunktus)
•15:00 Babafürdetési bemutató, babaápolási 1X1 (Chrenkó Zoltánné védőnő)
•15:30 Ringató (Dr. Szendrei-Kökényesi Anikó Ringató-foglalkozásvezető)
•16:30 Mandala Dalszínház gyermekdalokkal

2010. 10. 09. Szombat

•9:00 Baba-mama jóga a kisdeddel
•9:30 Homeopátia- gyógyuljunk természetesen (Dr. Clark-Bóné Emese háziorvos, családorvos)
•10:00 Babahordozás – tévhitek és a tények (Rákhel-Szöllősy Ramóna hordozókendő-tanfolyamvezető és babahordozási tanácsadó)
•10:30 Hordozási tanácsadás, próbahordozás

•14:00 Beszélgetés a közös alvásról és
Dr. William Sears: Éjszakai gondoskodás című könyvéről (Kuritár Eszter pszichológus)
•15:00 Hordozás újszülött korban - két gyakorló édesanya élménybeszámolója, kérdezz-felelek (Dr. Balogh Zsuzsa és Dolgos Brigitta)
16:00
TOMBOLA SORSOLÁS
•16:30 Zenés kézműves foglalkozás és bababál (Hajdú Ágota Énekzene, népzene tanár)

2010. szeptember 29., szerda

sírósak

Front van, Kristóf EGÉSZ NAP sír. Már megint. Ha be akarom pelenkázni, krokodilkönnyek csorognak az arcán. Ez most édesen hangzik, de amikor Zalán is ordít, és bűzölög a pelenka tartalma és csak át akarom cserélni tisztára, na az már nem édes, hanem kilátástalan és idegesítő.

 
Pedig ennyire aranyos is tud lenni. És puszilgat és ölel és egy tündér. És egy dacos, csakazértse és majd én megmutatom fazon is egyszerre..
De most alszik.

És Zalán mostanában maratonikat szopizik. Este pl. 2,5 órát - úgy szerettem volna fennmaradni megnézni valami filmet -, de kidőltem. És tegnapelőtt is. Mondjuk már tudok úgy kötni, hogy közben átölelem és jár a kezem, de ez csak a kanapén megy, aztán ha ott felriad, nincs más hátra, át kell költözni az ágyra. Mint ahogy tegnapelőtt is:(
Ha meg fent van, vagy szórakoztatni kell, vagy állva tartani, mert az ülés (mármint az én ülésem) valamiért borzasztó és riasztó és akkor nyűgösködni kell.
Pedig olyan édes és röhincs is tud lenni, főleg reggel, és ha jóó nagyot aludt:)
De most ő is alszik. Juhéjj! És már meg is főztem. Illetve a krumpli fő, csak pürévé kell hamarosan átalakítanom.

Séta ősszel


Összeszerveztünk Ramival és Mártikával egy találkozót. Kb. 5 percre lakunk egymástól, mégsem megy könnyen. Persze, ez általában rajtunk múlik.
Most viszont, bár még lógott az eső lába, úgy döntöttem, elindulunk és kész. Kristófon úgyis gumicsizma van, Zalánt be tudom borítani a felsőmmel, ha kell, az egész ősz úgyis esős lesz, nem ülhetünk itthon. Zalán szinte az egész úton aludt, Kristóf minden pocsolyát megvizsgált, mígnem összefutottunk Ramiékkal. Kristóf mondogatta: "Báátika, Báátika".
Nagy egyetértésben hintáztak, mászókáztak, dobálták és ették a homokot.
Balu telefonált, nem vitt kulcsot - mint kiderült nagy-nagy szerencsénkre -, így segített hazacipelni Kristófot. Máskor nem megyek ilyen messzire. Bár tegnap a földszintről a kutyás néni hozta fel Kristófot, miután eljátszotta előtte is a földön fetrengős magánszámát. (az az ordítás!!)
Ramiék még felugrottak kicsit, így Zalán kedvenc időtöltésének hódolhatott: ajnározták mindenfelől, mert persze Mártika is örömmel babázott.
Kristóf már nem fért Ramira, ezért kissé messziről és aggódva figyelte a fejleményeket, majd őrült ugrándozással hívta fel magára a figyelmet - Mártika hamarosan vette a lapot.
Érzelgősen szorongatták egymás kezét Balu székében:)
Kristóf most is ül az ölemben és csak azért viseli el, hogy netezek, mert közben kedvére hajtogathatja, hogy Bátika..

Tegnap pedig egy khmm... vicces szitu történt velünk: Kristóf ezerrel tép a motorján széllel szemben, egy jókedélyű bácsi megszólította, hogy így erősödik a legény. Majd ránézett ölbeZalánra és: milyen édes! Szopik?
Kedves bácsi volt, mosolyogtam, és bólintottam, de mégis. Ez komoly? Úgy gondolta, hogy épp most, és jól megnézi? Mér' kell feltétlenül kérdezni valami hülyeséget?

Bár mondom, nem zavart, jófej bácsika volt.. és sokkal inkább ez, mint az ajakbiggyesztős szúrós nézés:)

2010. szeptember 26., vasárnap

babaklub

Szép idő volt, minden kedvezni látszott, hát újra kluboztunk. Indulás előtt megpróbáltam felhívni Rami, hátha segíthetek bőröndöt szállítani - nem vette fel. A klubban aztán tisztáztuk, hogy kb. 2 hete rendületlenül a férjét hívogatom (összekevertem a számokat) XDD

A klub a szokásosan jól telt, most, mintha az álmos ősz rányomta volna a bélyegét a résztvevőkre, sokkal nyugodtabb, csendesebb volt a szokásos nyári zajongónál. Kristóf jól érezte magát, bár olyan 2 óra múlva már mellettem telepedett le, kezdett nyűgösködni.

Rami nem hozta magával Mártikát, mivel épp csak kilábalt egy betegségből: hiányzott mindenkinek a kicsi lány.
Így viszont Rami megpróbált Kristóffal mondókázni, nem lehetett aktivizálni: neeeemmm volt a válasz, így egy ikerpár egyik felével kárpótolta magát.

Érdekes, Kristóf imádja a mondókákat, de nem hajlandó senkivel szorosabb barátságot kötni, még azon az áron sem, hogy kimarad belőlük - mert Zalán a vállamon próbált épp elszenderedni -, ki kell várni a teljes feloldódáshoz szükséges kb. 1 órát XDD Kis mániásom..

Volt tehát sok-sok mondóka, sok ének.
És Zalán a legnagyobb lelkinyugalommal durmolt a zajongás kellős közepén - szigorúan hason.

Nem is ébredt fel, csak amikor - hazaindulás előtt - kiléptünk pelenkázóba Kristóffal.. akkor aztán vigasztalhatatlanul sírt. Hazamentünk, Kristóf otthon csillapította farkaséhségét és hatalmasat aludt - ilyenkor mindig áldom az eszem, hogy a klubot választottuk. Szeret ott lenni. És én is.





2010. szeptember 24., péntek

oltás

Betöltött 3 hó után jön az oltás. Most csak egy, Rota ellenit nem kértünk.
 
Okulva az előző hónap történetéből, megkértem apát, vegyen ki szabit, kísérjen el bennünket a rendelőbe. Odaérve már áldottam az eszem. Kristóf alig, hogy meglátta az épületet, lecövekelt, és nem-nem-nemet hajtogatva megállt a lépcsőn, nem lehetett bevonszolni. Sokan voltak a rendelőben, Zalán tündérien viselkedett, vigyorgott, aztán úgy 30 perc után befutottak Kristófék is, hiányoztam már neki, elgyűrte az ellenérzését, bejött XD

Zalánnal minden rendben, bár a fején vmi pirosas kiütés kezdődött... Szaliciles kenőcsünk úgyis van itthon, a koszmó is annak köszönhetően múlt el + babé sampon kombó.(báár.. szerintem egész egyszerűen elfelejtettem lemosni este a cuccot a fejéről. Tiszta szégyen, ezzel nem is dicsekedtem senkinek.) Tehát, 6,84 kg a drága (vmi bonyolult számításnak köszönhetően, mert a mérleg ezt az értéket biztos nem mutatta, de annyira nem fontosak a számok a 3. gyereknél már - biztos, mindenki ismeri a viccet: kutya nincs, és cumi se, így azt épp nem tudja visszahozni). Mélyen jellemző, hogy a dokinéni kérdezte a szopizást, és mikor megerősítettük, hogy igen, minden rendben vele, megjegyezte, hogy hát igen, Zalán ilyen különleges gyerek, hogy szopik, és még a tejcsi is elég neki - természetesen hallottam az iróniát a hangjából, de nem állt módomban erről beszélgetést kezdeményezni, hiszen minden idegszálammal a szurit "vártam". Itt nem érvényesül a 3. gyerek szindróma, minden vizsgálatot, oltást megszenvedek.


Volt is mit várni, az addig békésen kúszó Zalán a fenekét ért attrocitás hatására olyan üvöltést rendezett, hogy onnantól egy szót nem tudtam senkivel váltani. És aztán folytatta az ordítást: amíg felöltöztettem a váróban, megpróbáltam megszoptatni (nem kis megdöbbenést váltva ki a várakozó anyukákból, de ez már nem érdekel), amíg felkötöttem mei taiba, és utána is a mellkasomon még vagy jó 20 percen keresztül (így kell a hordozást népszerűsíteni). Szegény babám, amúgy is álmos volt, végre (szerintem) elájult.


Hazafelé bementünk venni némi dudit, meg kenyeret, mert a nagyobbik MAJDNEM éhenhalt, de már menni is alig bírt szemmel-láthatólag, és végigkiabálta az utat a rendelőtől a boltig, hogy HAMM-HAMMM és KAJA - ez is klassz, mert otthon mostanában nem mindig ér rá enni, ez főleg a reggelire igaz, és szereti demonstrálni mások előtt a szegény, szenvedő és éhező kisgyereket XD Aztán egy szelet kenyérrel és két rudival leült az útra a sárga falevelek közé (mert azok érdekesen leesnek ("lesett"), és megkajázott.
Nem mondom, hogy unalmasak a napjaink, pedig Jancsi este annyit mondott, hogy ma nem történt semmi különös. Aztán elmeséltem a napom, mire ő nagyon nézett, érdeklődve és csodálkozva, hogy hogyan tölthetünk el együtt két teljesen különböző napot. (én sem értem)

Lasagne bolognese

Sokáig ellenálltam ennek a kérésnek, a fiúk egyszerűen "imádják", én egyszer kóstoltam, úgy 15 éve, szerintem a zacskós változatot. A zacskós bolognai szószoktól pedig egyszerűen hányok: nem véletlenül - Balunak éveken át az volt a kedvence. Mostmár 2 éve rátaláltam egy nagyon hasonló ízű bolognai spagetti receptre, így Balázs is örül és nem vegyszereket eszik, én viszont továbbra is csak elkészíteni bírom ezt a cuccot, megenni brr.


Elvileg vannak másfajta lasagne-k, de nálunk - lévén húsevő család - csak a bolognais jön be, ezt kérdezés nélkül is tudtam, így net, és a Zamat és illat blogon hamar megtaláltam a jól hangzó receptet.
Minimális változtatással csináltam, nagyon finom lett.

Ha Balunak nagyon ízlik valami, onnan lehet tudni, hogy eszi az adagját, de már aggódva figyel és számol, hogy - pl. jelen esetben - hány adag jut még neki és hogy is kéne meggyőzni mindenkit, hogy adják neki a részüket XD
Pontosan ez történt. 3 órán belül üres volt a tál, pedig én is ettem, és nagyon laktató kaja.

És a recept:
Kétfajta mártás készül, egy bolognais és egy sajtmártás.

Bolognai mártás:
50 dkg darált sertéshús
kevés olaj
2 gerezd fokhagyma
1 közepes sárgarépa kislyukú reszelőn lereszelve
1 paradicsomsűrítmény (mivel az mindig van itthon, paradicsomlé viszont soha)
2 dl húsleves (dm-es bioleveskockából)
bazsalikom, oregano, só, bors, babérlevél (1 egész)

Sajtmártás:
4 dkg vaj
3 ek finomliszt
15 dkg reszelt sajt (vegyesen volt trappista és füstölt trappista)
só, bors, pici őrölt szerecsendió

Tésztához:
legalább 40 dkg lasagne lap (nekem csak 25 dkg volt, így a hiányzó lapokat rétestésztával helyettesítem, ami szerencsére mindig van itthon)
10 dkg reszelt sajt a tetejére

Először a bolognai mártást készítem, mert amíg a hús megfő, elkészül a sajtmártás is.
Kevés olajon megpirítom a darált húst, belerakom a répát, finomra vágott fokhagymát, fűszereket, átforgatom az egészet, belerakom a paradicsomot, felöntöm fél l vízzel + bele a húsleves. Ez a mártás ennyi, már csak fedő alatt kell párolni picit, és nem szabad, hogy az összes levet elfője, mert ebben puhul majd meg a tészta. Mire végeztem a sajtmártással, pont kellően leveses maradt a bolognai (a végén majd kiveszem azért a babérlevelet, azt nem tálalom fel).

A vajat megolvasztom, a lisztet elkeverem benne, és ha elég forró, hideg vízzel felengedem (kb. fél decivel), és APRÁNKÉNT beleöntöm a tejet is. A tejet a mikróban megmelegítettem, és kézi habverővel kevertem hozzá a lisztes vajhoz, és így nem csomósodott be. (Isten áldja a kézi habverőt, mióta azt használom, nem csomósak a mártások, rántások, de még a puding sem.) Ezután megfűszerezem, főzöm picit,majd bele a reszelt sajt. A sajt felolvadásáig kevergetem a mártást, hogy sűrű legyen, de a bolognai szószhoz hasonlóan leveses is.

Egy tepsit olajjal kikenek (nálam egy közepes tepsi elég volt), ebbe beleöntöm a sajtmártás 1/3-át, rá a tésztalapok, erre bolognai, megint tészta, sajtmártás, tészta, bolognai, tészta, sajtmártás utolsó 1/3-a. A mennyiségek függvényében a belső rétegeket lehet variálni, fő, hogy a vastagbetűsek sorrendje ez legyen.

175 fokon 40 percig sütöm, az utolsó 5 percben rászórom a 10 dkg reszelt sajtot, hogy ráolvadjon. Nyami:)

2010. szeptember 23., csütörtök

Kristóf 20 hónapos, és a zöld szemű szörny is megérkezett

Hát bizony, 22-én 20 hónapos, 4 hó múlva 2 éves. (bírom a statisztikákat!)

Egy kis összefoglaló róla, a nagyról,  mert rengeteget fejlődött az utóbbi 1-2 hónapban.
Bukfencezik + Baluval van egy artistaszámuk.
A sétához már soha nem használunk babakocsit és nem is igényli.. 1-2 órát simán elsétál, motorozik. A gyerekeket inkább megfigyeli, mellettük játszik, imádja őket, de közvetlen érintkezésre ritkán vetemedik. Imád hintázni, mászókázni, libikókázni, csúszdázni csak pár letesztelt és ismerős csúszdán mer. Homokozás nem érdekes.
Imádja a könyveket, a háziállatosakat, meg Boribont (alias Budi), de újságot is lapozgat (amit azért utána széttép). Szeret építőzni, az egymásba rakható poharakat is kedveli, meg a (gagyi műanyag, de minket nem zavar) "Montessori" tornyokat.
 Időnként rajzol (ceruzával, a viaszkrétát lefitymálta), nagy, kiterített csomagolópapírra.
És.. néha megnézzük együtt az Elmo világát a Minimaxon:) Ilyenek: A cipő, A víz :) csupa olyan dolog, amit ismer, és nagyon élvezi.

Mert tény, hogy mindent ért, és majdnem mindent mond is. A fenti 2 szó pl. Kristófnál cipuc és díssz. És Kisof - mert pár napja már nem baba (az Zalán maradt), hanem megnevezi magát, bár a képekre sokszor Paját mond - unokatesó, aki 2 évvel idősebb, bár tagadhatatlanul barna szeme és haja van neki is, és fiú is).

Tessék, lésszíves, kérek, addide, kiszállsz, gyorsan, kaja és még ezer szó.

Tudja a testrészek nevét, megmutatja őket (apa vmiért segget tanított neki, ami most édes, később meg bánhatjuk), csikka-csikka-csikka a kedvenc mondóka most, Baluval szeret zenét hallgatni a neten (a zenei ízlésükről hallgatok). Elszámol egy-kettő-kilencig.

A baba napirendjét is számontartja, ha sír, azt nem viseli el.

A járdán megáll, mielőtt lelépnénk az úttestre, ideadja a kezét, és úgy megyünk át gyosan-gyosan. Kedvencek: ató (főleg a suzuki swift, bussz, tütű és mindenekfelett a KUKÁS - ezt tisztes távolból megcsodáljuk, amikor csak tehetjük.

Enni elfelejtett egyedül.. azazhogy eszik, de csak kézzel, az evőeszköz zavarja. Amúgy meg válogatós lett, se zöldség, se gyümölcs nem csúszik. Az édességet bezzeg szeretné, de a dudi az igazán favorit. Plusz a tee és a kakaó.

Altatódalokkal alszik el (Árgyélus kismadár, Tavaszi szél...egyéb népdalok). Napközben egyszer alszik, 2-3 órát, éjszaka viszont gyakran felsír. Néha átjön a mi ágyunkba, de általában apának kell átmenni hozzá. Amúgy is nagyon apás, és Jancsi is egyre többet játszik vele - a gyerekekben az a legjobb, hogy nagyon viccesek, ezt őszintén valljuk.

Ahogy a természetét most látom: elgondolkodó, megfigyelő, de nagy mozgásigényű és hihetetlenül ügyes. Sokat beszélő, korlátot nehezen tűrő, kevéssé bújós, ragaszkodik a megszokotthoz, körömszakadtáig. Nem uralkodó személyiség, inkább barátságos együttélés híve.

És a féltékenység is megérkezett, a 20 hónapos egy egész órán keresztül rajtam csüngött, és nem lehetett letenni, Zalánt kerülte, rá sem nézett, ölbe sem vehettem. De aztán ismét minden rendben volt a következő ilyen kirohanásig. Tanulság: IDŐT KELL TÖLTENI VELE KETTESBEN. Tudtam, csak elfelejtettem. Nem volt energiám. És még vagy 20 mentséget ki tudnék találni, de a legegyszerűbb időt fordítani rá. Rá is.

Szeretjük, szeretem:) És írnék még, talán a végtelenségig is róla, de van még időm. Ennyit mostanra.

Nemzetközi Babahordozó Hét Nyíregyházán

Mindenkit szeretettel várunk a programokon.. részletek később:)

2010. szeptember 22., szerda

menü

mert gyönyörű, és imádja a leveseket

Hétfő: Marhahúsleves, sajtos hajtovány
Kedd: Calzone
Szerda: Vajas egészben sült csirke
Csütörtök: Fokhagymakrémleves+sajtos ropogós, túrótorta
Péntek: Lasagne
Szombat: Tárkonyos kukoricaleves+sajtos ropogós, mákos guba
Vasárnap: Rántott karfiol, tejfölös-pudingos süti
fokhagymakrémleves sajtropogóssal- az ínyenc!


Ez egy viszonylag jól sikerült hét volt, megterveztem a főbb fogásokat és bár nem az eredeti szerint, de nagyjából követni is tudtam, és ha más sorrendben is, de megfőztem őket. Voltak újítások: calzone, túrótorta, lasagne, kukoricaleves és sajtos ropogós, ja és a hajtovány. Mind maradhat, a család megszavazta. Viszont a mákos gubába szegfűszeget tettem most, és Balu nem evett, úgyhogy ez a változat nem jön egyelőre, pedig finom volt. (Szegény, annyira várta a gubát, és majdnem elsírta magát, hogy nem ízlik:/ hatalmasat csalódott. Én őszintén, előre is nagyon sajnálom a jövendőbelijét, még egy ilyen válogatós gyereket nem láttam, pedig én se voltam semmi, bár még változhat, ugye?!)
neki ízlett
Tervezem, hogy minden héten rögzítem a menüt, hogy tudjak hová visszanyúlni, ha ötletre van szükségem. A papíralapú szakácskönyvem is készülget, kb 25 recept van már benne. Muszáj összegyűjtenem, és főzés közben kirakni az asztalra: tegnap is kihagytam a stíriai metéltből a metéltet. Úgyhogy azt hiszem, csináltam egy tepsi stíriait.

És leírom a marhahúsleves receptjét, mert jól sikerült, nagyon (első nap elfogyott), ilyet még főznöm kell.

Ihletet, és többek között lestyánhasználatot Wise Ladytől merítettem, akinek a blogját gyakran látogatom. A tejfölös-pudingos süti is az ő receptjét követve sikerült (elronthatatlan, és isteni, és egyszerű - abszolút nekem való süti). A lestyán - fűszernövényként. egyelőre szárítva - pedig pótolja az ételízesítők és műcuccok jellegzetes ízét, és így nem hiányolják a fiúk a műkajákat.Legalábbis egyre kevésbé.
Eredetileg vadast szerettem volna a marhacombból készíteni, de gyorsan beláttam, hogy ilyen időigényes kaját sehogy nem lehet beilleszteni a napomba, így csak megettük a levesben az isteni szelet husikat.

Na, tehát:
60 dkg marhacomb
2 db közepes répa
1 db petrezselyemgyökér
3 szál újhagyma
1 közepes fej vöröshagyma
1 paradicsomszelet
1 negyed zöldpaprika - csípős volt, de így lett tökéletes
1 közepes krumpli
1 kis zellergumó

10 szem feketebors
2 kanál só
fél kk szárított lestyán

A húst felszeleteltem, feltettem főni 3 l hideg vízben, gyöngyözve forrni hagyom, és szedem a habot - ez jó sokáig eltart, én kb. a 10. kanál után eluntam, és a végeredmény emiatt zavaros lett. Legközelebb megfogadom Wise Lady tanácsát, és 2 percig abba se hagyom:)
Ezután hagyom tovább gyöngyözve főni, miközben beleteszem a fűszereket, a zellert, vhagymát, paradicsomot és paprikát, és 1 órán keresztül főzöm őket..
Ekkor a húst kiveszem, a fenti zöldségeket kidobálom (mert nem szeretjük őket), és 5 perc pihi után átszűröm a levest a husikra egy másik fazékba. (ezt se így csináltam eddig)
Ezután ismét felöntöm hideg vízzel a levest - kiegészítem az eredeti mennyiségre és gyöngyözve főzöm tovább, és belerakom a maradék zöldséget. Kb. 2 óráig főzöm a levest, megnézem közben, elég sós-e, és ha szükséges (szükséges volt, természetesen), felöntöm még hideg vízzel.
Ha kész, 10 percig hagyom pihenni,

Ezenkívül seprűnyél újrahasznosítás is történt a hétvégén, ezúttal Jancsi ügyeskedett. Jön a rossz idő, nem tudok teregetni, főleg évszakváltásoknál: most is felhoztunk több doboz őszi-téli ruhát, a picur is már csak 62-68-as ruhákat hord, azt is elrendeztük, és a plafonig áll a szennyes ruha. Tehát, bármennyire is utálom, kell a fregoli a fürdőbe, és hogy ne éktelenkedjen mindig ott - jó időben marad az erkély -,  levehetőre csinálta meg Jancsi, úgyhogy pár kampó, néhány méter kötél, átfestett és kifúrt seprűnyél, és kész:) Már látszik az alagút vége:)

2010. szeptember 20., hétfő

3 hónapos

Ez mindig olyan nagy dolog. 3 hónap, az azt jelenti, hogy beléptünk a babakorszakba, indul a nagymozgások sora: fordulás, kúszás-mászás, ülés-állás-járás. És a többi szépség.
Máris hatalmas a változás. Míg korábban egy kis énekelgetéssel, sétával, ringatással, szopizásal el tudtam ringatni - hiszen korábban csak az alvás-sírás-evés háromszöge körül forgott egy Zalán-nap, addig mára a szórakoztató-figyelős rész is aktiválódott.

Nem alszik ám be szopizás közben a kisherceg XD Sőt, a kajálást is képes megszakítani, ha Kristóf vagy Balu vagy apa arra jár. Figyel, hadonászik, és a pihiszékben megpróbálja felhúzni magát. Nézegeti az édes kis kezét, és már próbál fogni. Ami a keze ügyébe kerül, elkapja és szorítja, de még nem tud szándékosan koordinálni.  Éjszaka egyszer ébred (egyem a szívét), és akkor is csak eszik, és durmol tovább. Jó napokon akár 8-tól 8-ig. Ennek azonban ára van, a napközbeni alvása a nullához közelít. Ha jót alszik, utána jókedvű, ha fáradt, akkor nagyon nyűgös. Ilyen egyszerűen működik ez a baba:)

Már mániás is, nem szereti a jobb cicit, csak a balt, már kétszer fejni is kellett, hogy ne gyulladjon be, hogy mik vannak?! Viszont már ritkábban eszik, ezért akár 1 órára is el tudunk menni sétálni anélkül, hogy éhenhalna. Ez most komoly, és komoly kihívást jelentett, mert ugye készülődés stb., volt, hogy ha átléptük a 2 órás kajamentességet, úgy kellett megszoptatnom az ordító gyereket, hogy közben egy motort és táskát egyensúlyoztam a másik kezemben és futva próbáltam követni Kristófot (ilyen azért csak egyszer volt, de mély nyomott hagyott).

Kis mosolygós, bárhová vihetem, mindenkire nevet - kviéve ha nem -, most már huncutkodik is, mosolyog és elfordul, és mindent érdeklődéssel figyel. Nehéz ez, mert sokkal jobban igényli az odafigyelést, és ettől kevesebb az időm másra, bár az is igaz, hogy minden jóval kiszámíthatóbb, és van egy klassz kis napirendünk, ami néha még a blogírást is lehetővé teszi. (És ha minden igaz, összejön egy jó kis plusz munkám, így egy kicsit engedne a szorítás is:) ) Tudok főzni, kézimunkázom, sétálunk, kajázunk, Balut is kikérdezem, este sem dőlök el 8-kor, hanem 10-11-ig is fennmaradok, és Jancsira is van pici időm.
Jah, Zalán 62 cm, szerdán megmérjük, milyen súlyos egyéniség. Előrevetítve: nagyon súlyos XD

A kedvenc napszaka a reggel, a hosszú alvás után kipihent és röhincsélős, olyankor még egyedül is elnézeget, a fürdés az abszolút kedvenc, akkor még a legnagyobb fájdalom is elmúlik és csak boldogsáág van meg gügyörészés apával. A pelenkázó fölött pedig minden bizonnyal 2 törpe lakik, mintha hallottam volna Kököjszit vékonyan és Bobojszát vastagon beszélni.. de akárki is az, sok örömöt szerez az egész családnak XDDD

És engem sem kímélt ez a 3. hónap: távoznak a szervezetemből a hormonok, aminek következménye iszonyat hajhullás, pattanások, de hogy a szemem mitől gyulladt be és miért vagyok tele kiütésekkel, arról fogalmam sincs:/