Szülőin voltam

képek csak úgy

Szeretek is meg nem is szülői értekezletre járni.
Nem szeretek, mert általában hosszúak, a szülők (tegnap 19 anyuka, 0 apuka - 9 családot pedig nem érdekel a továbbtanulás) vagy passzívan viselkednek (persze én is) vagy csacsognak, mint aki napokig ott akar maradni. Vagy egymás torkának esnek, mint tegnap is :)
SZMK anyuka már 20 perce pampogott a tavalyi és tavalyelőtti osztálypénzek hiányáról.. vádaskodás meg minden. Igazából nem értem, minek az osztálypénz egyáltalán.. mikuláscsomagra (könyörgöm, nyolcadikosok, nem hisznek a mikulásban, egymást meg úgyis megajándékozzák, szintén kötelező jelleggel), meg gyereknapi izékre meg tanároknak ajándékokra (hát ez meg szintén hülyeség tud lenni, kivéve annak, aki megérdemli, az a pár kivétel pedig sokkal jobban örülne valami egyedinek - fényképek a gyerekekről pl. vagy valami sk alkotás)  Legszívesebben én sem adnám be, de a cirkusz még jobban idegesítene.

És szeretek járni, mert sok mindent csak ott tudok meg - pedig Balázs szeret csacsogni, de kamasz, nem mindent akar velem megosztani -, és amúgy is sok érdekességet hallhatok a gyerekekről, tanárokról, szülőkről:)

Itt van rögtön a testnevelésóra kérdése. Miért utálják a gyerekek? És nemcsak most, amikor a kamaszkori lustaság magyarázatot ad, hanem már kisiskolás kortól. Dagik a gyerekek? Nálunk is voltak túlsúlyosak, bár tény, hogy kevesebben, mint most. Elkényelmesedtek? Persze, lehet, sőt biztos. És, gondolom, ott van még a példa(nem)mutatás. Pedig milyen divatosak az egészséges élet irányzatai, ilyen-olyan sportok, másrészt milyen kilátástalan a helyzet, ha valaki kórházba kerül. Tehát a prevenció; és a szülők felelőssége eléggé kulcsfontosságú - mint minden másban.

Mindenesetre utánanéztem: a Nemzeti Cselekvési Mozgásprogram közel kétmillió iskolás fizikai állapotát mérte fel.
A 7-18 éves tanulók 50 százaléka nem éri el az egészséges létezéshez szükséges közepes fittségi szintet. (ez a legdurvább)
A lányok 70 százaléka nem sportol egyáltalán, a diákok 20 százaléka csak mérsékelt fizikai teljesítményre képes.
A statisztikák szerint a fiatalok egészségi állapota folyamatosan romlik


Persze én is bort iszok és vizet prédikálok, olyan hátfájásom van, hogy nem nagyon bírok mozogni, de ez egy másik történet. Mikor Balu született, megfogadtam, hagyom, had csinálja a gyerek azt, ami érdekli, nem szólok bele a pályaválasztásba sem, két dologhoz ragaszkodom: sportoljon, és tanuljon nyelveket. A sportban jól állunk, karatézott, vívott több éven át, most a tenisz a nagy szerelem, több, mint egy éve edz. És néha nagyon nehéz, de fegyelmet tanul, kitartást, állóképességet - és ezek csak a plusz dolgok, az egészséghez nélkülözhetetlen. Én is sportoltam rendszeresen, később rendszertelenül, pedig híresen lusta vagyok - anyukám szerint csak kényelmes.

Nagyon durva volt: bejött a matektanár, gyakorlatilag magából kikelve (szerintem tök jó fej amúgy, fiatal, pótosztályfőnök és vajszívű) és felolvasta a röpdolgozat eredményeit (Balunak ötös, még volt 2 hármas és 18! egyes). A párhuzamos osztály is megírta, ott 18 ötös született. Ismétlés volt, 5 hatványozással kapcsolatos fogalmat + példát kellett írni. És előre tudták, mire számítsanak. A tanárbát leköcsögözték, és amikor kiderült, hogy Balázsé az egyedüli ötös, többen mondták, hogy 'akkor verjük meg!' (mármint Balut, aki ezt nem is mesélte itthon). Nem tudok mit hozzáfűzni.. és nem is akarok, nagy nehezen nem sírtam el magam.

Tanulnak önbizalomépítést majd osztályfőnöki órán. (az osztályfőnököt is csípem, jó fej, tele lendülettel, újítással, kb. egykorúak lehetünk). Csanádi Ágnes teljesítménymotivációiból fognak többek között dolgozni,  aki már 20-25 évvel ezelőtt rájött, hogy azok a belénk ültetett követelmények, hogy becsületesen, egy életet végigdolgozva, szorgalmasan és szerényen leéljük az életünket, nem működnek, helyette a piacon kell eladni magunkat: a tudás, a viselkedés és magabiztosság és a külső megjelenés azok, amiken csiszolni kell. Tehát ezzel fognak foglalkozni az órákon, ami jól jött volna az én időmben is.