És még egyszer a kis korkülönbség ellen

.. nem utoljára, tartok tőle.
Én komolyan azt hittem, hogy az eleje a kemény. Pedig az csak fárasztó, de a hormonok miatt csodás. Ott egy jóillatú, puha kisbaba, aki ugyan nem alszik, de olyan nagy szüksége van rád, hogy bármit elnézel neki:)

És most itt egy csatakos fejű - az állandó mozgástól csapzott és az összeszedett piszoktól, homoktól, kavicstól sáros -, keményfejű, önálló akarattal és térrel rendelkező izgőmozgó, aki szintén nem alszik - legalábbis kevesebbet, mint a bátyja -, cserébe egyfolytában kiszed, eltép, kiönt, szétgurít, lever, összegyűr, szétken, miközben visít, és visít és visít.

Szóval sokkal türelmesebb lennék, ha nem épp kifelé lábalnék ebből a korszakból a naggyal, és ha jól számolom, 17 hónap korkülönbség az 17 hónap hisztit jelent, és ez mégcsak a jéghegy csúcsa. Vagy a hegy lába?

Kinyír engem ez a kishercegek mintapéldánya, aki másodállásban játszóterek réme..