Kristóf 2 éves

Zsúfolt hetünk volt. És pénteken még nem volt kész minden, hogy szombaton szülinapot ünnepeljünk. Ráadásul pénteken a konyhában is katasztrófa-üzemmódban ténykedtem, semmi, de semmi nem sikerült.
Zalán fél 11-kor aludt el este:) Szerencsére fürdés alatt elkészítettem a torta hozzávalóit, beraktam a sütőbe, és 20 per alatt készen lett.
Reggelire egy adag fahéjas rózsa alapanyagot is beraktam a kenyérsütőbe, hogy amíg játszunk, altatok, bedagassza a gép.

 Fél 11-kor pedig turbó módra kapcsoltam. A torta receptje Mohától van - Nigella receptje kevésbé édesen, de így tökéletes. A máz valami különösen isteni, szép, nem törik, egyenletes, sima és fényes.

És nagyon klassz az ízharmónia. Én a tortalapok közé kevés eperlekvárt tettem, így is finom volt.

Éjfél után lettem kész, de nagyon boldog és büszke voltam, és fél 2-ig aludni se tudtam, csak forgolódtam, és emlékeztem: Kristóf 2 éve hajnali 00:58-kor született. Nem volt egy jó élmény a szülés maga, nagyon felkészületlenül ért a császármetszés, és az utána következő fájdalmas gyógyulás, a nemszopizó, letapadt nyelvű kisfiú, akivel mégis teljesen összeszokva jöttünk ki 6 nap után a kórházból. És aki a nehéz kezdet után igazi mintababa volt, sokat aludt, sokat evett, nyugis természetű (olyan 4-5 hónapos volt, amikor elhatároztuk, vállalunk még egy babát, jöhet bármikor, ilyen áldott jó, nyugis baba mellé, persze :D ). Vele fedeztem fel a hordozást is. És - bár vannak hullámvölgyeink, és igazi önálló, öntörvényű kisfiúvá cseperedett Kristóf az évek (!) során - egy csodakedves, csodavidám kisfiúvá fejlődött. Aki minden napra tartogat valami kedveset, meghatót, vicceset, és nem hagyja, hogy sokáig szomorú vagy ideges legyek :D
Gondolom, minden anya emlékezik a gyerek születésnapján. Majdnem olyan szép éjszaka volt ez, mint a születése utániak, amikor a hormonok mindent felfokoznak.

 Reggel vidám ébredés után elmentünk kamionokat, buszokat, vonatot és ilyesmiket nézni, de hideg szél fújt. Balu betegsége és felvételije miatt nem mentünk élményfürdőbe, de még bepótoljuk.

Csináltam expressz pizzát, tortát gyújtottunk, ajándékok és buborékfújás mentek délután. Apa elkészült a székkel, de még nincs lefestve, azt a héten bepótolja, én a babával készültem el, de még nincs ruhája, azt is be ekll fejeznem még a napokban.

De kapott Kristóf ki- és lemosható filceket (azóta is áldom az eszem, mert kedvenc mulatsága az, hogy befesti magát és a ruháját), lemosható viaszkrétát, gömbös rajzolót (nem jött be, jobban szereti a ceruza-alakú dolgokat, kisebbeknek tudom inkább elképzelni - Zalán szemet is vetett rá és próbálgatja -, vagy olyanoknak, akik most kezdik az ismerkedést a rajzolással).

Rengeteg kép készült, jó volt, hogy együt voltunk mindannyian, a családtagok majd a következő napokban/hetekben érkeznek.

Jó testvér Kristóf, nagyon, ösztönösen, nem a mi érdemünk: a bili az kalap nálunk is - soha nem használtuk még, nagyon távol van egyébként is a szobatisztaságtól -, és miután felvette, viszi Zalánnak, hogy ő is hordja egy kicsit. Az adventi naptárba rejtett kisautókat, ha előveszi, egyet mindig ad Zalánnak is, "tessék, Zalus, autó, játsszál!'
Ilyen jelenetekkel ajándékozott meg minket az ünnepelt:D

itt épp a macijának ágyaz meg

Gyönyörű nap volt:)