télbúcsúztató

most itt már nagyon szeretném, ha vége lenne ennek a ködös, nyirkos, párás időnek.
Látom, hogy az országban mindenütt hétágra süt a nap, tavaszodás van meg jó idő, lefogadom, fakadnak a rügyek, mi meg egymás után kapjuk el a náthát - most pont én -, mert itt pihen a város felett egy hideg ködpárna:(

És én nem bírok létezni náthásan, szükségem van az éjszakai pihenésre. A fiúk jól vannak, bár Jancsi is náthás, de neki legalább nem kell két őrjítően izgő-mozgó picurra felügyelni, hasogató fejfájás közben. És így blogot sem bírok írni, több, mint hét bejegyzés várakozik, ahová csak egy-két szót véstem be, de ez valszeg így is marad, mert csak friss élményekről tudok írni (elfelejtem a hangulatot, mire leírnám).

Szóval maci jött, nem volt árnyék, maradt, viszlát tél, majd decemberben találkozunk

Balu versenyütője, névnapra

!