3 hónapos

Ez mindig olyan nagy dolog. 3 hónap, az azt jelenti, hogy beléptünk a babakorszakba, indul a nagymozgások sora: fordulás, kúszás-mászás, ülés-állás-járás. És a többi szépség.

Máris hatalmas a változás. Míg korábban egy kis énekelgetéssel, sétával, ringatással, szopizásal el tudtam ringatni - hiszen korábban csak az alvás-sírás-evés háromszöge körül forgott egy Zalán-nap, addig mára a szórakoztató-figyelős rész is aktiválódott.

Nem alszik ám be szopizás közben a kisherceg XD Sőt, a kajálást is képes megszakítani, ha Kristóf vagy Balu vagy apa arra jár. Figyel, hadonászik, és a pihiszékben megpróbálja felhúzni magát. Nézegeti az édes kis kezét, és már próbál fogni. Ami a keze ügyébe kerül, elkapja és szorítja, de még nem tud szándékosan koordinálni.  Éjszaka egyszer ébred (egyem a szívét), és akkor is csak eszik, és durmol tovább. Jó napokon akár 8-tól 8-ig. Ennek azonban ára van, a napközbeni alvása a nullához közelít. Ha jót alszik, utána jókedvű, ha fáradt, akkor nagyon nyűgös. Ilyen egyszerűen működik ez a baba:)

Már mániás is, nem szereti a jobb cicit, csak a balt, már kétszer fejni is kellett, hogy ne gyulladjon be, hogy mik vannak?! Viszont már ritkábban eszik, ezért akár 1 órára is el tudunk menni sétálni anélkül, hogy éhenhalna. Ez most komoly, és komoly kihívást jelentett, mert ugye készülődés stb., volt, hogy ha átléptük a 2 órás kajamentességet, úgy kellett megszoptatnom az ordító gyereket, hogy közben egy motort és táskát egyensúlyoztam a másik kezemben és futva próbáltam követni Kristófot (ilyen azért csak egyszer volt, de mély nyomott hagyott).

Kis mosolygós, bárhová vihetem, mindenkire nevet - kviéve ha nem -, most már huncutkodik is, mosolyog és elfordul, és mindent érdeklődéssel figyel. Nehéz ez, mert sokkal jobban igényli az odafigyelést, és ettől kevesebb az időm másra, bár az is igaz, hogy minden jóval kiszámíthatóbb, és van egy klassz kis napirendünk, ami néha még a blogírást is lehetővé teszi. (És ha minden igaz, összejön egy jó kis plusz munkám, így egy kicsit engedne a szorítás is:) ) Tudok főzni, kézimunkázom, sétálunk, kajázunk, Balut is kikérdezem, este sem dőlök el 8-kor, hanem 10-11-ig is fennmaradok, és Jancsira is van pici időm.
Jah, Zalán 62 cm, szerdán megmérjük, milyen súlyos egyéniség. Előrevetítve: nagyon súlyos XD

A kedvenc napszaka a reggel, a hosszú alvás után kipihent és röhincsélős, olyankor még egyedül is elnézeget, a fürdés az abszolút kedvenc, akkor még a legnagyobb fájdalom is elmúlik és csak boldogsáág van meg gügyörészés apával. A pelenkázó fölött pedig minden bizonnyal 2 törpe lakik, mintha hallottam volna Kököjszit vékonyan és Bobojszát vastagon beszélni.. de akárki is az, sok örömöt szerez az egész családnak XDDD

És engem sem kímélt ez a 3. hónap: távoznak a szervezetemből a hormonok, aminek következménye iszonyat hajhullás, pattanások, de hogy a szemem mitől gyulladt be és miért vagyok tele kiütésekkel, arról fogalmam sincs:/