Kristóf most már tényleg kikészít. Épp most jöttünk haza Ramiéktól, ahol a Babies-t néztük volna meg, ha Kristóf nem nyafog a Többi Baba miatt. És Rami is Hozzányúlt a Kezéhez.. És mikor hazajöttünk, egy igazi, földönfekvős, ordítozós, rugdosós, vergődős hisztit mutatott be. És Orsi is Megölelte Őt!!
Mint tegnap, amikor Eljöttek Hozzánk a Védőnők! És Beszéltek Hozzá!
Múlt héten az oviban: amikor Hozzászóltak. Vagy csak Arrébb Akartam Vele Menni! És előtte..
És ma, mikor hazajöttünk, már nem sírtam, úgy, mint amikor az oviból jöttünk haza, hanem fél percig csöngött a fülem, felrobban a fejem, karikákat látok, és biztos 500 a vérnyomásom. Elegem van, de nagyon. Nem tudom, mit csináljak, ötletem sincs, de nem fogom ezt a viselkedést bátorítani, ha ő ilyen, akkor én is ilyen leszek.
Bogyó és Babócával akartam hazacsábítani
több kevesebb sikerrel. Aztán itthon szerette volna, ha bekapcsolom a DVD-t, én pedig azt szerettem volna, ha nem jutalmazom az ordításért, a vergődésért. Elmagyaráztam neki, hogy nem, mert nagyon csúnyán viselkedett és szomorú vagyok, és ha ilyen lesz, akkor nincs semmi. Tisztában vagyok vele, hogy megért mindent, legyen végre vége a hisztériának! Elszomorodott, elpityeregte magát, és 15 másodperc múlva elaludt.
Elegem van, de nagyon.
3 comments:
Jajjj,na aki teljesen megért az Én vagyok(már Én is írtam erről).Tudom mit érzel és retentően nehéz józan ésszel végig csinálni.Tanácsot pedig nem adok/tudok,mert mindenkinek más jön be illetve néha semmi.Csonginál is néha használ ha próbálom elterelni a figyelmét de sokszor nem,vagy ott hagyom és hasonlók.Húúú,jó lenne rajta túl lenni!Akkor majd kezdik a kicsik:(!!!!Kitartás!!!
Igen, Kata, te tudod, miről beszélek:) Utálom látnia szánakozó arcokat, a gúnyos vagy épp együttérző pillantásokat, és utálom, hogy ömlik rólam a víz dühömben, és legszívesebben ordítanék!! Úgyhogy most kőkeményen nem fogok tudomást venni a hisztiről, a nyávogásról és nyafogásról, pár órája csinálom, és egész jól haladunk:))
Amikor belovalja magát a hisztibe, érdemes kizökkenteni mindkettőtök érdekében. Szerintem a hiszti olyan lehet, mint amikor én felmérgelődöm valamin, olyankor én se tudom abbahagyni a morgolódást, hiába jut eszembe, hogy ez már túlzás. Csak ők nem morognak, hanem sírnak és kiabálnak.
Nem tudom, beválik-e, de anyu engem leöntött egy fél pohár hideg vízzel. Azért fél pohárral, mert sajnált. :o)
Én még jobban sajnáltam a kis hisztiseimet és ezért csak elvittem a mosdóba vagy itthon a fürdőszobába és hideg vízzel megmostam az arcukat. A fene tudja miért, de nálunk mindkét esetben bevált.
Post a Comment