9 hónapos

Majdnem lemaradtam, szégyen-gyalázat:) A márciusunk dúskál az ünnepekben: 2 kicsi névnapja, nagy szülinapja, most csak futólag emlékezem meg a már 9 hónaposról.

Kb. 9 kg, nem mértem, majd szerdán elugrunk tanácsadásra. Igazi pocakos baba lett, épp, mint Kristóf, és a sok mozgás miatt máris izmos is. A mozgása lenyűgöző: szélsebesen mászik (néha a lába gyorsabb is, mint a keze, és fejjel szántja fel a padlót), kapaszkodva áll (egy-két másodpercre el is engedi a bútorokat), egy-két lépést tett már egyedül is. Veszélyérzete semmi, bár néha már lábbal is lemászik ágyról, kanapéról, de szerintem csak véletlen, jóval több a fejjel előre célzott lemászás.
Kedvenc közlekedési módja, hogy tol maga előtt valamit, és sebesen lépked a nyomában. Természetesen ez a valami nem a bébitaxi, aminek ez lenne a célja. Ááá! szék, vödör, ruhaszárító és társaik.

Mindent megvizsgál, kedvence a kuka (jellemző), és a földre esett kajadarabok (éhező gyermek). És a papír. Bármilyen. Bár, ha megszerzi Kristóf egy-két könyvét, az maga a mennyország. Rögtön megkóstolja, ez nagy bosszúság nekem:/

A fiókokból, polcokról szeret rámolni, ezt nyugodtan teheti, legfeljebb megint napi 38x pakolok el - csak azért, hogy ne essenek fel a felhalmozott tálakban, ruhákban, egyebekben - tök értelmetlen, sziszifuszi meló.

Van kedvenc játéka: labda, építőkocka, tálak, edények.

Szeret mindent és mindenkit ütögetni, Kristóffal versenyt dobolnak.

Imádja a tesóit, néha összetűznek, de szerencséjére Kristóf nem püföli vissza, inkább csak elfordul, megfogja a kezét, öleli. Irtó nagy a szerelem. Reggel első dolga csekkolni a bátyót, fenn van-e már. (nincs, de hamarosan tesz róla Zalán)

Általában jól alszik este, van, hogy csak 1x ébred szopizni, és van, hogy 2-3x (ritkán 8-10-szer, de ez inkább betegség miatt). Az esti alvással általában ki vagyok békülve. Jó alvások után vidáman ébred, napközben, ha felriad (általában felriad), sokkal morcosabb. 2-3x alszik nappal.

Továbbra sem cumizik (pedig de jó lenne néha éjszaka), nem cumisüvegezik, esetleg a poharából iszik néhány minimális kortyot. A víz az a tejcsi. A kaja is a tejcsi, bár - szigorúan pépes - ételeket is bekebelez minden nap, de a szopi szinte minden kaja után fontos. Ha fáj valamije, szopival nyugtatja magát. Kezd kultikus kapcsolatot kialakítani a cicivel, ölelgeti, nevet rá, igazi fan! (pedig én úgy terveztem, hogy olyan 1 éves korban abbahagynánk a tejcsit, persze Zalánt nem kérdeztem, és ... na, majd meglátjuk.)

Huncutcsibész, mindig mosolyog, mindenkire, és ki is követeli a visszamosolygást (nem kell túl nagy erőfeszítéseket tennie).

Érti a nevét, a családtagokét is, és azt, hogy nem szabad (a nemszabad egy olyan szó, amit anya használ, és arra röhögni kell, pár másodpercig abbahagyni, amit épp csinál, és újult erővel folytatni). Mondja, hogy 'bababa, mamamama' és ilyeneket.

Szereti a mondókákat, énekeket, meséket (a meséket ő hallgatja inkább, Kristóf mesélni szeret jobban, illetve olvasni).

Akár fél óráig is elvan egyedül, játszik, felfedez, ismerkedik a világgal, majd nagy tempóban, nyafogva közelít felém. Kedvenc helye a  csípőmön van, és úgy figyeli, mit művelek.

És.. energiabomba, kedves, nagyon kedves, bújós kisfiú, sok akarattal  Amolyan legkisebb királyfi. Ezt csak súgva, és írásban jelentem ki, nem szeretném jó előre predesztinálni Zalánt. Vagy épp Kristófot:) Nem bántam meg a kis korkülönbséget, mégha sokat is panaszkodok időnként; soha ilyen boldog nem voltam. (És úgy látom, a többiek is jól érzik magukat.)