Hordozunk

A Nemzetközi Babahordozó Hét tiszteletére - és megtépázott idegeim csitítására - elkezdtem gyakorolni a háti hordozást (Rami, most már komolyan el kell mennem egy tanfolyamra - mondjuk már jövő héten). Szóval, Zalánnal nem nagyon megy. Még a mei tai-t se tudom felvenni, kendőt pedig abszolút nem merem hátrarakni. 

Úgyhogy minden nap megvárom, hogy Balu hazaérjen a suliból, és a segítségével hátrakötöm pici Zalánt. Ha meg nincs itthon, hát előrekötöm, mert csak így alszik..

Vagy nézelődik. Hát igen, Ölben lenni jó:DD Meg háton is:) És kézben!!

balesetek

Szerencsére nem történt tragédia, sőt nagy baj sem, de Kristóf vasárnap magára rántotta az egyik polcos szekrényt. Szerencse vagy gondviselés, de a tv-kábel rá volt hurkolva (épp szobát rendeztünk át, ezért volt üres a szekrény és volt félig szétszedve), és az megtartotta a szekrényt 70 fokban (kb), így csak a szája hasadt fel, és azt sem kellett varrni, nem túl mély.
Igaz, hogy a nagycsalád hatványozottan nagyobb szeretet, örömet nyújt, de az aggódás és féltés is hatványozódik. Mindig történhet valami, és miinél többen vagyunk, annál nagyobb az esély is, hogy történik. Azt még nem tudom, hogyan fogok ezzel megbirkózni.

(Amúgy meg szégyellem is magam, mert mikor bebizonyosodott, hogy nem komoly a baj, majdnem elkezdtem keresni a fényképezőt, hogy lefotózom a sérülést .. ) De mire igazán elszégyelhettem volna magam, kiderült, hogy Jancsi már rég lefotózta. Ez már egynapos seb Kristófon, akit kerülget erősen az álommanó:)

Boldog születésnapot!

Hugicám ma tölti be a 35. évét - remélem, nem dobál meg azért, mert elárultam XD

És ilyen szépeket készít mostanában (büszke vagyok rá):

babaklub a magyar népmese ünnepén

De jól sikerült az eheti klub is!

Kissé nehéz volt az érkezés, mert bár Kristóf úgy ébredt, hogy 'Mártika!', amikor megérkeztünk, nem akart bemenni a klubhelyiségbe.
Kint ácsorogtunk a bejáratnál, 'nemnemnem' hajtogatta Kristóf, és bújt az ölembe.. Zalán a mási kezemben az autósülésben, mert őt viszont ringatni kellett - ez minden bicepszre vágyó anya álma:)

Szerencsére Erika átvette tőlem Zalus pátyolgatását, kihámozta a maciszerkiből, és elröhincséltek, míg én lépésről-lépésre megközelítettem a szobát, és Kristóf is megnyugodott.
Bence picit aggódva figyelte anyukáját az idegen babával, de nem vette a szívére az eseményeket.

Zalán ismét aludt, Kristóf is benne volt egy kis mondókázásban, énekben.

De a legjobb a mesélés volt - a kicsik ámulattal hallgatták a meséket - ilyen csönd még sosem volt ennyi baba és mama között.

Aztán volt egy kis fotózás a nyíregyházi NBH kapcsán, a klubtagok villámgyorsan felpakolták magukra a babákat és úgy pózoltunk - újsághír leszünk:) Zalán bónuszként került Zsuzsa karjaiba. (A sok kisbaba meghozza a mamik kedvét a tesókhoz..és ez így van jól. Sok-sok hordozott, kötődő picur:D)

Nagyon jó hangulatban búcsúztunk a többiektől - de Balu megint nem vitt kulcsot, loholtunk haza..

Nemzetközi Babahordozó Hét Nyíregyházán is

Nemzetközi Babahordozó Hét 2010

Ölben lenni jó! Kötve kötődve…

Nemzetközi Babahordozó Hét 2010

világszerte

és a Nyíregyházi Babaklub szervezésében

városunkban is

2010. október 7-9. Nyíregyháza

2010. 10. 07. Csütörtök

•10:00 Bemutatkozik a Nyíregyházi Babaklub

•10:30 Környezettudatos háztartás és babaápolás (Görbedi Eszter E-misszió munkatárs)

•11:00 Próbahordozás

Parkold le a babakocsit, vásárolj, sétálj babát hordozva!

•14:00 Eszmecsere, vitafórum az igényszerinti szoptatásról. Előadás után szoptatási tanácsadás (Duljánszki Erika védőnő, szociálpedagógus)

•14:30 Zenebölcsi (Olajosné Lahocsinszky Ágnes zenetanár)

•15:00 Előadás a babaúszásról és a Kalovits-módszerről (Hamzáné Paszternák Andrea babaúszás oktató)

•15:30 Ceumed Kft. termékbemutatója (előtte-utána tanácsadás)

•15:40 Hordozós divatbemutató (a Nyíregyházi Babaklub tagjai)

•16:00 A hordozás ortopédiai hatásai – az ortopéd szakorvos szemszögéből

(Dr. Hock Csaba ortopéd sebész adjunktus)

•17:00 Rajzpályázat eredményhirdetése

A nyereményeket a Mókus Játszóház ajánlotta fel. 1. helyezett: szülinapi buli a Játszóházban,

2-3. helyezettek játszóházi bérletet kapnak

2010. 10. 08. Péntek

•9:00 Babaúszás bemutató óra (Hotel Pagony)

•10:00 Babaúszás (min.5 érdeklődő esetén. Jelentkezési határidő:10.05.Kedd. A próbaóra díja 1500Ft/család a Pagony bérleti díja miatt)

•9:00 Hordozós kör – hordozós séta a Kossuth téren, városnézés Szinyéri Péterné idegenvezetésével

•10:00 Előadás a hordozás pozitív testi-lelki hatásairól – a kötődő nevelésről (Kovácsné Dibáczy Zsuzsanna gyógypedagógus, pszichológus)

•11:00 Hordozzunk, de mivel? Hordozási tanácsadás és beszélgetés. (Rákhel-Szöllősy Ramóna hordozókendő-tanfolyamvezető és babahordozási tanácsadó) Próbahordozás

•14:00 Babamasszázs: Bébi Shiatsu bemutató (Béres Miklósné Kati shiatsu gyógyász és oktató)

•14:30 Csecsemőgondozás, ha beteg a baba (Dr. Gazda Emese tüdőgyógyász adjunktus)

•15:00 Babafürdetési bemutató, babaápolási 1X1 (Chrenkó Zoltánné védőnő)

•15:30 Ringató (Dr. Szendrei-Kökényesi Anikó Ringató-foglalkozásvezető)

•16:30 Mandala Dalszínház gyermekdalokkal

2010. 10. 09. Szombat

•9:00 Baba-mama jóga a kisdeddel

•9:30 Homeopátia- gyógyuljunk természetesen (Dr. Clark-Bóné Emese háziorvos, családorvos)

•10:00 Babahordozás – tévhitek és a tények (Rákhel-Szöllősy Ramóna hordozókendő-tanfolyamvezető és babahordozási tanácsadó)

•10:30 Hordozási tanácsadás, próbahordozás

•14:00 Beszélgetés a közös alvásról és

Dr. William Sears: Éjszakai gondoskodás című könyvéről (Kuritár Eszter pszichológus)

•15:00 Hordozás újszülött korban - két gyakorló édesanya élménybeszámolója, kérdezz-felelek (Dr. Balogh Zsuzsa és Dolgos Brigitta)
16:00 TOMBOLA SORSOLÁS

•16:30 Zenés kézműves foglalkozás és bababál (Hajdú Ágota Énekzene, népzene tanár)

sírósak

Front van, Kristóf EGÉSZ NAP sír. Már megint. Ha be akarom pelenkázni, krokodilkönnyek csorognak az arcán. Ez most édesen hangzik, de amikor Zalán is ordít, és bűzölög a pelenka tartalma és csak át akarom cserélni tisztára, na az már nem édes, hanem kilátástalan és idegesítő.

 
Pedig ennyire aranyos is tud lenni. És puszilgat és ölel és egy tündér. És egy dacos, csakazértse és majd én megmutatom fazon is egyszerre..
De most alszik.

És Zalán mostanában maratonikat szopizik. Este pl. 2,5 órát - úgy szerettem volna fennmaradni megnézni valami filmet -, de kidőltem. És tegnapelőtt is. Mondjuk már tudok úgy kötni, hogy közben átölelem és jár a kezem, de ez csak a kanapén megy, aztán ha ott felriad, nincs más hátra, át kell költözni az ágyra. Mint ahogy tegnapelőtt is:(

Ha meg fent van, vagy szórakoztatni kell, vagy állva tartani, mert az ülés (mármint az én ülésem) valamiért borzasztó és riasztó és akkor nyűgösködni kell.

Pedig olyan édes és röhincs is tud lenni, főleg reggel, és ha jóó nagyot aludt:)

De most ő is alszik. Juhéjj! És már meg is főztem. Illetve a krumpli fő, csak pürévé kell hamarosan átalakítanom.

Séta ősszel

Összeszerveztünk Ramival és Mártikával egy találkozót. Kb. 5 percre lakunk egymástól, mégsem megy könnyen. Persze, ez általában rajtunk múlik.

Most viszont, bár még lógott az eső lába, úgy döntöttem, elindulunk és kész. Kristófon úgyis gumicsizma van, Zalánt be tudom borítani a felsőmmel, ha kell, az egész ősz úgyis esős lesz, nem ülhetünk itthon. Zalán szinte az egész úton aludt, Kristóf minden pocsolyát megvizsgált, mígnem összefutottunk Ramiékkal. Kristóf mondogatta: "Báátika, Báátika".

Nagy egyetértésben hintáztak, mászókáztak, dobálták és ették a homokot.
Balu telefonált, nem vitt kulcsot - mint kiderült nagy-nagy szerencsénkre -, így segített hazacipelni Kristófot. Máskor nem megyek ilyen messzire. Bár tegnap a földszintről a kutyás néni hozta fel Kristófot, miután eljátszotta előtte is a földön fetrengős magánszámát. (az az ordítás!!)

Ramiék még felugrottak kicsit, így Zalán kedvenc időtöltésének hódolhatott: ajnározták mindenfelől, mert persze Mártika is örömmel babázott.

Kristóf már nem fért Ramira, ezért kissé messziről és aggódva figyelte a fejleményeket, majd őrült ugrándozással hívta fel magára a figyelmet - Mártika hamarosan vette a lapot.

Érzelgősen szorongatták egymás kezét Balu székében:)

Kristóf most is ül az ölemben és csak azért viseli el, hogy netezek, mert közben kedvére hajtogathatja, hogy Bátika..

Tegnap pedig egy khmm... vicces szitu történt velünk: Kristóf ezerrel tép a motorján széllel szemben, egy jókedélyű bácsi megszólította, hogy így erősödik a legény. Majd ránézett ölbeZalánra és: milyen édes! Szopik?
Kedves bácsi volt, mosolyogtam, és bólintottam, de mégis. Ez komoly? Úgy gondolta, hogy épp most, és jól megnézi? Mér' kell feltétlenül kérdezni valami hülyeséget?

Bár mondom, nem zavart, jófej bácsika volt.. és sokkal inkább ez, mint az ajakbiggyesztős szúrós nézés:)

babaklub

Szép idő volt, minden kedvezni látszott, hát újra kluboztunk. Indulás előtt megpróbáltam felhívni Rami, hátha segíthetek bőröndöt szállítani - nem vette fel. A klubban aztán tisztáztuk, hogy kb. 2 hete rendületlenül a férjét hívogatom (összekevertem a számokat) XDD

A klub a szokásosan jól telt, most, mintha az álmos ősz rányomta volna a bélyegét a résztvevőkre, sokkal nyugodtabb, csendesebb volt a szokásos nyári zajongónál. Kristóf jól érezte magát, bár olyan 2 óra múlva már mellettem telepedett le, kezdett nyűgösködni.

Rami nem hozta magával Mártikát, mivel épp csak kilábalt egy betegségből: hiányzott mindenkinek a kicsi lány.

Így viszont Rami megpróbált Kristóffal mondókázni, nem lehetett aktivizálni: neeeemmm volt a válasz, így egy ikerpár egyik felével kárpótolta magát.

Érdekes, Kristóf imádja a mondókákat, de nem hajlandó senkivel szorosabb barátságot kötni, még azon az áron sem, hogy kimarad belőlük - mert Zalán a vállamon próbált épp elszenderedni -, ki kell várni a teljes feloldódáshoz szükséges kb. 1 órát XDD Kis mániásom..

Volt tehát sok-sok mondóka, sok ének.
És Zalán a legnagyobb lelkinyugalommal durmolt a zajongás kellős közepén - szigorúan hason.

Nem is ébredt fel, csak amikor - hazaindulás előtt - kiléptünk pelenkázóba Kristóffal.. akkor aztán vigasztalhatatlanul sírt. Hazamentünk, Kristóf otthon csillapította farkaséhségét és hatalmasat aludt - ilyenkor mindig áldom az eszem, hogy a klubot választottuk. Szeret ott lenni. És én is.

oltás

Betöltött 3 hó után jön az oltás. Most csak egy, Rota ellenit nem kértünk.
 

Okulva az előző hónap történetéből, megkértem apát, vegyen ki szabit, kísérjen el bennünket a rendelőbe. Odaérve már áldottam az eszem. Kristóf alig, hogy meglátta az épületet, lecövekelt, és nem-nem-nemet hajtogatva megállt a lépcsőn, nem lehetett bevonszolni. Sokan voltak a rendelőben, Zalán tündérien viselkedett, vigyorgott, aztán úgy 30 perc után befutottak Kristófék is, hiányoztam már neki, elgyűrte az ellenérzését, bejött XD

Zalánnal minden rendben, bár a fején vmi pirosas kiütés kezdődött... Szaliciles kenőcsünk úgyis van itthon, a koszmó is annak köszönhetően múlt el + babé sampon kombó.(báár.. szerintem egész egyszerűen elfelejtettem lemosni este a cuccot a fejéről. Tiszta szégyen, ezzel nem is dicsekedtem senkinek.) Tehát, 6,84 kg a drága (vmi bonyolult számításnak köszönhetően, mert a mérleg ezt az értéket biztos nem mutatta, de annyira nem fontosak a számok a 3. gyereknél már - biztos, mindenki ismeri a viccet: kutya nincs, és cumi se, így azt épp nem tudja visszahozni). Mélyen jellemző, hogy a dokinéni kérdezte a szopizást, és mikor megerősítettük, hogy igen, minden rendben vele, megjegyezte, hogy hát igen, Zalán ilyen különleges gyerek, hogy szopik, és még a tejcsi is elég neki - természetesen hallottam az iróniát a hangjából, de nem állt módomban erről beszélgetést kezdeményezni, hiszen minden idegszálammal a szurit "vártam". Itt nem érvényesül a 3. gyerek szindróma, minden vizsgálatot, oltást megszenvedek.


Volt is mit várni, az addig békésen kúszó Zalán a fenekét ért attrocitás hatására olyan üvöltést rendezett, hogy onnantól egy szót nem tudtam senkivel váltani. És aztán folytatta az ordítást: amíg felöltöztettem a váróban, megpróbáltam megszoptatni (nem kis megdöbbenést váltva ki a várakozó anyukákból, de ez már nem érdekel), amíg felkötöttem mei taiba, és utána is a mellkasomon még vagy jó 20 percen keresztül (így kell a hordozást népszerűsíteni). Szegény babám, amúgy is álmos volt, végre (szerintem) elájult.

Hazafelé bementünk venni némi dudit, meg kenyeret, mert a nagyobbik MAJDNEM éhenhalt, de már menni is alig bírt szemmel-láthatólag, és végigkiabálta az utat a rendelőtől a boltig, hogy HAMM-HAMMM és KAJA - ez is klassz, mert otthon mostanában nem mindig ér rá enni, ez főleg a reggelire igaz, és szereti demonstrálni mások előtt a szegény, szenvedő és éhező kisgyereket XD Aztán egy szelet kenyérrel és két rudival leült az útra a sárga falevelek közé (mert azok érdekesen leesnek ("lesett"), és megkajázott.

Nem mondom, hogy unalmasak a napjaink, pedig Jancsi este annyit mondott, hogy ma nem történt semmi különös. Aztán elmeséltem a napom, mire ő nagyon nézett, érdeklődve és csodálkozva, hogy hogyan tölthetünk el együtt két teljesen különböző napot. (én sem értem)

Lasagne bolognese

Sokáig ellenálltam ennek a kérésnek, a fiúk egyszerűen "imádják", én egyszer kóstoltam, úgy 15 éve, szerintem a zacskós változatot. A zacskós bolognai szószoktól pedig egyszerűen hányok: nem véletlenül - Balunak éveken át az volt a kedvence. Mostmár 2 éve rátaláltam egy nagyon hasonló ízű bolognai spagetti receptre, így Balázs is örül és nem vegyszereket eszik, én viszont továbbra is csak elkészíteni bírom ezt a cuccot, megenni brr.

Elvileg vannak másfajta lasagne-k, de nálunk - lévén húsevő család - csak a bolognais jön be, ezt kérdezés nélkül is tudtam, így net, és a Zamat és illat blogon hamar megtaláltam a jól hangzó receptet.
Minimális változtatással csináltam, nagyon finom lett.

Ha Balunak nagyon ízlik valami, onnan lehet tudni, hogy eszi az adagját, de már aggódva figyel és számol, hogy - pl. jelen esetben - hány adag jut még neki és hogy is kéne meggyőzni mindenkit, hogy adják neki a részüket XD
Pontosan ez történt. 3 órán belül üres volt a tál, pedig én is ettem, és nagyon laktató kaja.

És a recept:
Kétfajta mártás készül, egy bolognais és egy sajtmártás.

Bolognai mártás:
50 dkg darált sertéshús
kevés olaj
2 gerezd fokhagyma
1 közepes sárgarépa kislyukú reszelőn lereszelve
1 paradicsomsűrítmény (mivel az mindig van itthon, paradicsomlé viszont soha)
2 dl húsleves (dm-es bioleveskockából)
bazsalikom, oregano, só, bors, babérlevél (1 egész)

Sajtmártás:
4 dkg vaj
3 ek finomliszt
15 dkg reszelt sajt (vegyesen volt trappista és füstölt trappista)
só, bors, pici őrölt szerecsendió

Tésztához:
legalább 40 dkg lasagne lap (nekem csak 25 dkg volt, így a hiányzó lapokat rétestésztával helyettesítem, ami szerencsére mindig van itthon)
10 dkg reszelt sajt a tetejére

Először a bolognai mártást készítem, mert amíg a hús megfő, elkészül a sajtmártás is.
Kevés olajon megpirítom a darált húst, belerakom a répát, finomra vágott fokhagymát, fűszereket, átforgatom az egészet, belerakom a paradicsomot, felöntöm fél l vízzel + bele a húsleves. Ez a mártás ennyi, már csak fedő alatt kell párolni picit, és nem szabad, hogy az összes levet elfője, mert ebben puhul majd meg a tészta. Mire végeztem a sajtmártással, pont kellően leveses maradt a bolognai (a végén majd kiveszem azért a babérlevelet, azt nem tálalom fel).

A vajat megolvasztom, a lisztet elkeverem benne, és ha elég forró, hideg vízzel felengedem (kb. fél decivel), és APRÁNKÉNT beleöntöm a tejet is. A tejet a mikróban megmelegítettem, és kézi habverővel kevertem hozzá a lisztes vajhoz, és így nem csomósodott be. (Isten áldja a kézi habverőt, mióta azt használom, nem csomósak a mártások, rántások, de még a puding sem.) Ezután megfűszerezem, főzöm picit,majd bele a reszelt sajt. A sajt felolvadásáig kevergetem a mártást, hogy sűrű legyen, de a bolognai szószhoz hasonlóan leveses is.

Egy tepsit olajjal kikenek (nálam egy közepes tepsi elég volt), ebbe beleöntöm a sajtmártás 1/3-át, rá a tésztalapok, erre bolognai, megint tészta, sajtmártás, tészta, bolognai, tészta, sajtmártás utolsó 1/3-a. A mennyiségek függvényében a belső rétegeket lehet variálni, fő, hogy a vastagbetűsek sorrendje ez legyen.

175 fokon 40 percig sütöm, az utolsó 5 percben rászórom a 10 dkg reszelt sajtot, hogy ráolvadjon. Nyami:)