Zalán futása

Naná, hogy sablonos, de Zalán fut. Mindig, mindenhová, igen-igen sajátos stílusban. És közben kiabál, mamama, babababa és társaik. Nem szegi kedvét, ha elesik vagy ha lepottyan valahonnan, ami gyakran megtörténik. Csak akkor sír, ha igazán megütötte magát, szerencsére ritkán.

Nagy hősöm, nem szopizik immár, és gyakorlatilag kis apai segítséggel és igen könnyen vette az akadályt. Jót is szórakoztam magamon, hiszen mindig úgy gondoltam, hogy egy ilyen cicifüggő kisfiútól nagy meló lesz elvenni a legkedvesebb "barátját", és semmi:) Nagyfiú már, hiába. Keveset alszik, bár már egyre jobban, egyre jobban eszik és egyre jobb étvággyal.

Szeret - mostanában inkább csak szeretne - sétálni. Néha viszem magam fejlesztésre, s míg Kristóf dolgozik, mi kint sétálunk és később Zalán szórakoztatja a várakozókat. Mindenkihez van egy-két kedves "höö"-je.
Akaratos nagyon, visít és eldobálja magát, ha valami nem a szájíze szerint alakul. Szinte lehetetlen korlátokat szabni neki, mert úgyis megcsinálja a tiltott dolgokat is, akár 100-szor is egymás után. És néz kihívóan, hogy mit szólunk hozzá. Vicces kisfiú, dobálja magát, szándékosan szórakoztat. Apával egyre szorosabb a kapcsolata, imádja a nagy birkózásokat.Anyukámmal már nagyon jóban van, mostanában sokat vannak együtt, míg Kristóffal a fejlesztésen vagyunk, őt is bűvöli folyamatosan.

Viszont harap! És csapkod, és a csettintést gyakorolja:) Nehéz vele, de nagyon szórakoztató. Örökmozgó nagyfiú, aki időnként a lábujját szopizza:)