Hétvégén

..sokat mászkáltunk. Pénteken délután kezdtünk a húgoméknál, végre sikerült elmennünk felköszönteni a fiúkat. Pál és László nap ugye nem most volt:) Hihetetlen, összesen 5 fiunk van, Laca és Balu között 3 hónap a különbség, Paja és Kristóf között pedig 2 év. Balázs és Laca szinte testvérekként nőttek fel :)

A legkisebbik fiú szolidan rágicsálta a kendőt és érdeklődve szemlélte az új környezetet.

Paja és Kristóf először vadul motorozott, kicsit labdáztak, majd az olcsó gyerekmunka keretében elhordták a köveket az útból. Helyesek voltak, ez volt az első alkalom, amikor igazán együtt játszottak.

Este 8-ra mindkét kicsi kifáradva, megfürdetve, jóllakva.. elaludt. Ez volt az első alkalom, amikor Zalán kihagyta a többórás üvöltést. És egész hétvégén hanyagolta, de sajnos hétfő este ismét megvolt a 2 óra..

Szombaton buszoztunk; Kristóf most először ült rajta - Zalán is, persze -, és régóta mutogatta őket. A buszon ülve már hangja sem volt, annyira elmélyülten figyelt. Sétáltunk, fagyiztunk, a színház előtti téren egy padon ülve megszoptattam Zalánt (a kendő takart, persze) - a többiek Krúdy Gyula mellett pihentek a szekéren -, amikor odajött egy néni, és lelkendezett, milyen jó dolog, milyen rég látott ilyet. Elmesélte, hogy régen ő is a piaccsarnokban szoptatta a fiát, milyen természetes volt ez akkor, és ma már mennyire nem az. A néni pongyolában volt, papucsban, de volt egy vastag, csillogó, aranyozott karperece. Ilyenek ezek a nők xDD