Zalán egyéves

Hihetetlen, és felfoghatatlan, és sorolhatnám még a szokásos jelzőket. Hová tűnt az idő? Néha szeretném megállítani a pillanatot, mikor olyan csodás minden: most még maradjunk itt! Tudom, meggyőződésem, hogy az elmúlt 3 év életem legcsodásabb időszaka volt, hogy ennél jobb már nem lehet, és félek is, hogy elmúlik, mert már vannak jelek, hisz minden változik - és ma pl. ovis szülőire megyek óóóó, vagy jövő héten gimis beiratkozásra még több óóóóó -, és nem tudok mit tenni, de próbálok a mostnak is örülni, mert ha nem teszem, ezek a pillanatok is elsikkadhatnak.

Hiszen Zalán, a picur múlt csütörtökön betöltötte az első életévét, és mintha ez számára is mérföldkövet jelentett volna, hirtelen nagy lett, közreműködő és viccelődő, röhögcsélős, játszós - és nem kevéssé akaratos:) Hangos nevetéssel játszik kukucsolóst, bújócskázóst, élvezi az önállóságot, a séták alkalmával erőszakkal sem lehet megfogni, megy, amerre érdekeset és izgalmasat lát. Párhuzamosan nő a veszekedések és visítások száma is, pedig azt hittem, nem nőhet tovább, mert persze képesek akár ugyanazon az építőkockán is összeveszni Kristóffal - bár van még 20 tökegyforma és 200 tök hasonló..
És míg Kristóf ragaszkodik a kisbabás kiváltságok élvezéséhez (ölben cipelés, babakocsizás), addig Zalán a nagyfiús dolgokat irigyli el és ivópalackból iszik és biciklizne :) És persze a nagytesónál lógna, aki ezt hevesen ellenzi, lévén egy-két könyv és hasonlók látták kárát Zalus felfedezőszomjának.

A szülinap csodás volt, amit a a szokásos előző éjszakai tortasütés előzött meg: ezúttal bababarát joghurttortát készítettem (majdnem azt írtam sütöttem, de nem, ehhez nem kellett sütő, micsoda mázli - és előrelátás - ez a kánikulában) ismét egycsipet receptje alapján, amit viszont az ünnepelt nem nagyon evett, bár egy szelet széttrancsírozása alatt került a szájába is (és a földre, székre, padlóra, ruhára is, pedig kicsi a torta, 18 cm átmérőjű, mégis), Baluval karöltve fogyasztottuk el végül, nekem nagyon ízlett a hűvös és kissé savanykás "szilárd" joghurthab.
(A változtatás mindössze annyi volt, hogy darált háztartási kekszet nyomkodtam össze annyi vajjal, amennyit felvett - kb 5 dkg, és 2,5 kanál zselatin került bele, amúgy minden más a recept szerinti.)

A családunk viszont olyannyira összevissza volt egész nap - engem leszámítva, aki végig itthon és ébren várakoztam öt fő együttes jelenlétére -, hogy este 8-kor sikerült a tortát felvágnunk és az ünnepeltet felköszöntenünk. Hogy csinálják a (még) több gyerekesek??

A dömper és a labda is nagy sikert aratott a legkisebbnél.. Szórta a mosolyokat, örült a dédelgetésnek és a játékoknak, és gyorsan aludt is vagy 5 órát éjszaka egyvégtében. Bár lehet, hogy az egy másik napra esett, már nem tudom:DD