Tesco-ban

voltam ma az egyik service user-el, nevezzuk M-nek. Autista kozepkoru ferfirol van szo, aki dolgozik, jon-megy, kommunikal, es nagyon jol erzi magat. (Eleg penge agya van, pedig nem kicsit erintett, ertelmi fogyatekossaggal is diagnosztizaltak, de a maga modjan remekul mukodik.) Nem keves 'maniaval' van megaldva, az egyik a folyamatos ujsag vasarlas. M. szokereso magazint keresett a Tesco-ban, es szemmel lathatolag elegedetlen volt a valasztekkal, valamit nem talalt. Sorba allt hat a penztarnal (velem nem osztotta meg a problemajat, az ujsagos resznel vartam ra), es panaszkodott, hogy nem erkezett meg az uj kiadvany. Az augusztusi. Mivel julius kozepe volt, a penztaros lanyok ertetlenkedtek, majd nemi magyarazkodas utan kiderult, hogy az elozo szam boritojan ott a datum: az augusztusi szamot julius 9-tol kereshetik a vasarlok a Tesco-ban.
Namarmost, julius 10-e van, es ez egy Tesco. Tehat, keri az uj szamot. Sajnos nem tudtak neki segiteni, ezert odamentem hozza es javasoltam, hogy keressunk egy masik, nagyobb Tesco-t. M. beleegyezett, de kozben a penztaros lanyok szoltak az uzletvezetonek.
Aki odajott. Bocsanatot kert, haromszor (komolyan, haromszor), elmagyarazta a keses okat (tul sok ujsag van keszleten, ezert a kovetkezo rendelest szombaton hozzak), es addig nem ment el, amig azt nem mondtam, hogy semmi baj. (Ez a 'no problem' udvariassagi forma meg nem teljesen magatol ertetodo szamomra, mint ahogy a folytonos 'please' es 'sorry' es 'thank you' sem. De fejlodokepes vagyok, 3 perc utan csak leesett, mit is kell reagalnom.)

Szivmelengeto. Es nagyon sok ilyen tortenetem van.