Oldalak

Zalan

Lilypie Fifth Birthday tickers

Kristóf

Lilypie Kids Birthday tickers

Balázs

Lilypie Kids Birthday tickers

13.7.14

Iskola

Hat, ugy tunik, maradnak a fiuk a regi suliban, egyelore legalabbis.
A sulit nagyon szeretem, az oda jaro kozosseget nem annyira. Igen erdekesen van kialakitva ez a varos. A kozponthoz kozel eso teruletek eleg lepukkantak. Egyesek gettosak, ahol mi is laktunk, es az, ahova a gyerekek jarnak, a St. Ann's Valley - hat az sem tul biztonsagos. Es most meg finom is voltam, tehat ennek megfelelo a gyerek- es szuloosszetetel. Nyilvan nem a gyerekekkel van bajom, de a szulok nagy resze marhara nem szimpatikus. Persze, lehet mondani, miert is hordom fenn az orrom ennyire, de azert ennyi ido eltelte utan mar eleg szepen meg tudom itelni, milyen emberektol akarom magam tavoltartani.
Es valahogy szazszor jobban tetszik az a kertvarosi kornyezet, ahol lakunk, En mar csak ilyen finnyas vagyok. Az mondjuk furanak tunhet, hogy pont egy liberalis Anglia hozza ki belolem a kevesbe liberalis enemet, de aki eltolt ennyi idot egy olyan kornyeken es olyan melohelyen, ahol en, azzal szivesen beszelgetnek arrol, hogyan is orizzuk meg azt a marha nagy nyitottsagot. Es vegkepp nem akarok ciganyozni, mert ismerek is szemelyesen Magyarorszagrol erkezett ciganycsaladot, akik jofejek, a gyerekeink egy iskolaba jarnak, de az a ciganycsalad pl., akik nem tudom, milyen nemzetiseguek voltak, mert igazan nem erdekelt, de mint szomszedaink igencsak megkeseritettek az eletunket es atvertek (es rendorseget hivtam rajuk, nem egyszer, mert mondjuk jokedvukben hajal 1-tol reggel 7-ig uvolto zene mellett buliztak), nem segitettek az elfogadast. Konnyu ugy elfogadni valamit, ha csak tavolrol erint, es teljesen mas, ha pokolla teszik az eletedet. Es marha sokan vannak itt olyanok.
Majd egyszer talan meselek ezekrol az idokrol, bar nem hiszem, mert szeretem az ilyen dolgokat jo gyorsan elfelejteni.

Szoval, amiert megis emellett az iskola mellett dontottunk, az nana, hogy az autizmus. Mert ugye a burokracia az ugy szep, ha zajlik, es a gyerekek itt meg mindig nincsenek orvosilag diagnosztizalva, vagyis csak az iskolai segitseget kapjuk, mast meg nem. Merthogy mar elkezdtuk az orvosi utat az elozo lakhelyen, ami haladt is szepen a maga modjan - lassan -, de mire valami erdemben tortent volna (kivizsgalas, mar megint, OMG), addigra elkoltoztunk. Es bar varoson belul, ugy tunt, de megsem. Mert mar nem a varosi onkormanyzathoz tartozunk (a City Council-hoz), hanem a jarasi(?)hoz, a Gedlingborough-i Councilhoz, illetve a megyei, Nottingham County Council-hoz. (persze meg csak kapisgalom ezt az egesz kozigazgatast). Es ez egeszsegugyben annyit jelent, hogy restart. Kezdhetjuk elolrol. Na most, ha meg iskolat is valtunk, akkor ez duplan szivas, mert amit az iskola mar elkezdett (beszedterapiat es asszisztensi segitseget es onkormanyzati tamogatast), azt is ujrakezdhetjuk. Hat ezt nem akartam bevallalni, ugyhogy maradnak. A Senco-teacher (na most ezt meg nem magyarazom, de az SNI gyerekekkel foglalkozik, koordinal es mindent intez) szuper, raadasul o korabban autista iskolaban dolgozott, kello affinitassal es hozzaertessel rendelkezik, mar ismeri a gyerekeket, minket is, rendszeresen talalkozunk, beszelgetunk, informal. O aztan mindenrol tudja, mi, hogy zajlik (mondjuk ez annyira nem egy nagy szam itt, Angliaban, mivel minden le van szabalyozva, de megis mas, ha egy szakmaban elismert valaki jeloli ki az utat). Szoval butasag lenne felrugni ezt a kapcsolatot, vagyis maradunk.
Az iskola egyebkent nem rossz. Tavaly meg nagyon ramaty Offsted ertekelest kapott, de iden uj igazgato jott, aki iszonyat ramenos, es az a fixa idea-ja, hogy johiru iskolat epit ki, hatalmas becsvagy zubog benne, ami nagyon jo, es maris sikerrel jart, a legjobb kategoriaba soroltak be oket. (Jaj, nagyon mas egy itteni iskolaigazgato elete, munkaja, lehetosegei, hozzaallasa, mint otthon, de ez egy kulon tortenet.)

Kristof pedig szeret iskolaba jarni, es amikor arrol faggattam, hogy mi lenne, ha egy ujban folytatna, akkor csak arra volt kivancsi, hogy a baratai ott lesznek-e. Hmm. Mert altalaban van baratja, par hetente valtogatja oket, most egy lengyel kisfiuval van egyutt sokat, de volt mar lanybaratja is. Hogy ezek milyen kapcsolatok, azt nem igazan tudom megitelni, de azt latjuk, hogy az udvaron altalaban jatszik valakivel, es mindig rohangal, ugral, nincs egyedul. Szoval o jol van. Valamennyit tanul is, nyilvan nem tul sokat, de angolul folyamatosan beszel, persze amit nem tud, azt potolja, angolnak hangzo halandzsaval. Eleg cuki, amikor estenkent o olvas a meseskonyvekbol, es ez kb. ugy hangzik, hogy 'angry birds go away blablabla in the branches blablal red giant knocked blablanbla in the piggy island,' Bamulatos a kommunikacios kezsege.
Azert ez nem azt jelenti, hogy nincsenek gondjai, de ezeket jol kezelik (orok halam a tanarasszisztensnek, a lelket kitette es kidolgozta Kristofert), abszolut alkukepes, es nagyon jol motivalhato. Es ha gond van, a Sensory Room egy csodas talalmany, oda szokott elvonulni az asszisztens Kristoffal, ahol vannak fenyek, zenek, babzsakok, hangszerek es minden, amit ot megnyugtathatja.

Zalus pedig... nyilik o folyamatosan, de ez olyan egy lepest elore es egyet hatra dolog. Zalanra kaptak plusz tamogatast az iskolakezdesre,tehat jon uj ember, majdnem kizarolag melle es beszedterapia es meg asszisztens es ize, de elkepzelni sem tudom, hogy o normal iskolaba jarhasson. Nagyon nem. Ott fog kezdeni szeptembertol es jon az onkormanyzati pasas, de volt egy megbeszelesunk, ahol bar nagyon oromkodtunk az osszes fejlodesnek, ami tortent Zalussal, de elmondtam, hogy nagyon feltem, es a Senco teacher felvetette, hogy talan, esetleg nem biztos, hogy ez a megfelelo iskola Zalan szamara. Nagyon szimpatikusan es ovatosan nyilatkozott, nyilvan van mar rutinja, es en mondtam, hogy ne aggodjon, nagyjabol realisan latom a gyerekemet. Nyilvan ez specialis iskolat jelent, de en nem banom, sot, szerintem Zalannak sokkal jobbat tenne egy kisletszamu specialis suli, ahol igazan oda tudnak ra figyelni es segitik. A Senco teacher kerdezte, hogy nem bannam-e, ha szervezne nekem latogatasokat a spec iskolakba. Biztositottam, hogy nem, sot. (stresszhelyzetben eleg szar az angolom, pedig egesz nap angolul beszelek es sokat javultam, de ezen a beszelgetesen jobbara csak makogtam, szoval csak szerettem volna, ha ilyen szep kormondatokban, igazi angol udvariassaggal csevegunk)
De addig is, Zalan szeptembertol elokeszitos, a tanarnoje pedig mar megismerkedett vele (en kedden fogok), es elmeselte, hogy Zalan teljesen olyan, mint az unokaoccse. Aki autista es 4 eves. A kulseje, a viselkedese, a problemai. Ez azert megnyugtatott kicsit.
Pedig tenyleg van fejlodes, de mondjuk olyan szinten, hogy szolok Zalannak, hogy vegye fel a papucsat, akkor felveszi, segit tejet onteni, neha erdekli, mit csinalok, Kristoffal jatszik, csak epp ezek mar 2 eves korban sem tunnek olyan nagy kunsztnak, bar nalunk oromteli dolgok. De hogy en Zalust otthagyjam tobb orara egy idegen kornyezetben 30 gyerekkel, ez meg 3 felnott felugyelete mellett is elkepzelhetetlen.

De azert jo, hogy nem vagyok egyedul, es nem is tudom mar, hogy gondolhattam komolyan az iskolavaltast. Azt azert meg elmeselem, hogy Zalan, ha fel van haborodva, merges vagy kiborul, ilyeneket kiabal: tojas, fakanal, taticaboda!!!! (vagy barmely mas 3 random fonevet. Es ilyenkor meg kell zabalni.)

2 comments:

Erika said...

Szia! Jó olvasni az új életetekről! Örülök, hogy megosztod!

Macus said...

Mennyire másképp működnek ott a dolgok... vagy egyszerűen csak működnek?