Nagy halmozója vagyok a kézimunkás újságoknak - időnként persze mindent leselejtezek, elhagyok, köszönhetően a sok-sok költözésnek is, mégis, hosszú idő óta először kötöttem valamit az Amelie-ből. Tavaszi sapkát, Zalánnak Hát nem lett tökéletes, finoman szólva, túl nagy tűvel kötöttem, 3-as helyett, 4-essel, de annyira édesen áll neki, nagyon szeretem, és a szeles tavasz miatt pont ideálisan védte a fülét, homlokát.
Érdekesen kellett kötni, először a 2 fülét, majd felszedni a homlokra szemeket, az egyik fület, tarkórészre szemeket, másik fület, és a végén hátul összevarrni. Először lustakötéssel kb. 5 cm magas rész (ezt szerencsére még 3-as tűvel kezdtem), aztán olyan 15 cm után fokozatosan fogyasztani kellett a szemeket, valahogy úgy, hogy: 5 sima, 2 szemet simán összekötni, 5 sima...következő sor: 4 sima, 2 szemet simán összekötni, 4 sima stb. A végén maradt kb. 5 szemen csak át kell húzni a fonalat, és pofás kis teteje lett.
És van egy horgolt táskám, ami nem szép, de sokat tanultam rajta, még a Barkafonal karácsonyi akciójában kezdtem el horgolni, aztán pihent jó pár hetet a dolog, és most befejeztem - ajándéknak azért nem adnám oda, de elég nagy hozzá, hogy az épp folyamatban lévő - egyik - kézimunkámat benne tároljam.
2 comments:
Azta, ügyes vagy! :o) Innen nézve tök jó lett.
Én kötni csak alig tudok és azt is utálom. :o)
Köszi, nem lett annyira rossz, csak épp túl nagy, hátra kell húzni a fején:)
Viszont te sokkal profibban horgolsz, mint ahogy én kötök:)
Én a horgolással vagyok így, hogy alig tudok, és mivel más a szisztémája, még mindig nem teljesen értem, hol is kezdődik és végződik egy-egy sor... Pedig sokkal haladósabb, mint a kötés, de nem áll rá a kezem, még mindig.
Post a Comment