Tiszta hülye vagyok

.. amikor itt van két (majdnem) teljesen egészséges, szép kisfiam, és van egy nagy-hatalmas kamaszom, aki időnként már komoly férfi és nagyon jó fej, és most nyert ezüstérmet egy felnőtt teniszversenyen:)

És van férjem, aki persze nem érzelmes, és lelkileg időnként nagyon távol van tőlem - hiszen talpig férfi az istenadta, igazi logikus-realista aggyal -, de fizikailag mindig mellettem van, bármit kérek tőle, megteszi, vigyáz ránk és gondoskodik rólunk, és kiáll mellettünk.

Van egy szuper anyukám, aki mindig segít, és imádja az unokáit, és meg is ért engem.

És bár "igaz" barátom nincs, azért vannak nagyon jó ismerőseim, és ha bármi baj van, tudok kihez fordulni.

És egészséges vagyok, és Kristóf az előbb mondta, hogy: "Szép vagy, anya!" Zalus pedig itt ugrál rajtam, és időnként úgy megszorít, ahogy csak bír, mintha a pici teste nem bírná el ezt a nagy érzelmet:)

Hát mondom, én, hogy hülye vagyok, hiszen minden rendben van.