Nagyon karácsonyi hangulatban telnek a napjaink.
Az internetnek hála az ajándékok már csak csomagolásra várnak, a menü készen van, csak a sütisütéshez nem nagyon fűlik a fogam. Természetesen van bűnbakom, a nemsokára 1,5 éves személyében, aki továbbra is teljesen esetlegesen tölti az éjszakákat. Vagy alszik vagy nem. Tegnap sem. Valamelyik este leszedáltam egy kis nurofennel - hátha a foga jön -, és aludtam is egy jót, hajnal 1-től 8-ig. De függővé mégsem tehetem a kicsit, gyermekvédelem is van a világon. Áááá, szó nincs rá, mennyire elegem van.
De azért már a 2. gyertyát gyújtottuk az adventi koszorún, amelynek érdekessége idén a méhviasz gyertya, amit saját kezűleg tekergettünk Baluval, miután leégettük a kezünket a hajszárítóval. Mennyei illata van a gyertyának, nem csöpög, megérte beruházni azt az 1000 ft-ot a négy gyertyáért:)
Az ajtókoszorú sima piros-fehér borítást kapott fonalból - a lecsupaszított őszi koszorú helyét vette át ez a kis egyszerű dísz, de annyira téliesen szép.
És van adventi naptár a nagyfiúnak gumicukorral (már 3 éve, hogy hímeztem), kicsiknek kifestett WC-papír gurigákból (Levendulalány ötlete alapján), filctollal és betlehemi alakokkal, és férjnek is, sörből. Ez utóbbi nagy sikert aratott, ér irigykedést váltott ki a kollégákból, én igazából rekeszest szerettem volna, de mikor megosztottam Jancsival az ötletet, az ő kívánsága volt a zsugor dobozos sör, mert jóval kisebb helyen elfér. (És én is kapok mindennap az angyalkámtól egy-két After Eight csokit (sima mentolost vagy citromosat - abszolút favorit csokim), falatnyi marcipánnal spékelve:)
A lakás dekorálás pedig ilyen rohamléptékben halad: papírcsillagokat készítettem (a Magic Onion blog inspirációját és leírását alapul véve), illetve néhány gömböt is,amiket simán félbehajtott és összetűzött papírlapokból csináltam, tervezem bővíteni őket csillogóbb papírokból. A három kiskorú ablakát pedig immáron papírból kivágott hópihék díszítik.
Minden délután hallgatunk karácsonyi dalokat, esténként gyertyát gyújtunk, és mesélés közben égnek, miközben Kristóf 631-edszer is szeretné elfújni őket. De csak 630-szor hagyjuk. És egyszer a végén. Már csak a hóesés hiányzik.
2 comments:
Az éjszakai nemalvásért részvétem. Az valami rettenet!
Olyan szépen készültök az ünnepre... Nekem valahogy nem nagyon megy, biztos azért, mert nem is tudom még, hogyan lesz,félig elköltözve meg egyáltalán.
De így téged olvasva kicsit hangulatba jöttem. :)
Köszönöm, Macus, és örülök, hogy hangulatba jöttél:)
Ha én is ilyen változások előtt állnék, mint ti, biztosan elmaradna nálam is az adventi készülődés, de nekem most szinte ez az egyetlen dolgom.. Majd bepótoljátok együtt!
Post a Comment